Richard Panek
amerikai csillagász és szerző
Az az univerzum, amit az első égbe tekintő civilizációk óta ismerünk, csak árnyéka annak, ami ténylegesen odakint van. Azaz vakok voltunk a valódi univerzumra, mert szemünk számára csak egy része látható, és a mi igazi világegyetemünket még csak most kezdjük felfedezni.
Ha annyit mondunk, hogy a sok milliárd látható csillag csak a Tejútrendszer egy részlete, és hogy további sok milliárd tejútrendszer van a sajátunkon túl, még nem sikerült megfelelően érzékeltetnünk a világegyetem méretét. Ahogy az emberi szemnek sem kellett megtanulnia a rádióhullámokat is érzékelni a túlélésünk érdekében, talán a tudatunk sem arra termett, hogy fel bírjuk fogni azokat a számokat, amelyekkel a csillagászok újabban foglalkoznak. Ahogy egyes kultúrák számfogalma kimerül az "egy, kettő, három, sok" sorozatban, jellemzően mindenki, ha egyáltalán belegondol az univerzum hatalmasságába, elintézi annyival, hogy "Föld, bolygók, Nap, messzi".
Kétféle zseni létezik. Az egyik pont olyan, mint bárki más, csak borzasztóan intelligens és pontosan tudja, mit miért tesz. A másik típusba tartozókat azonban csak messziről tudjuk csodálni; a mi agyunk egészen más srófra jár.
Ha az ember a világ történetének legnagyobb kerekében küllő, legyen akár a legfontosabb küllő, akkor is csak küllő marad.
Független megerősítés nélkül egyetlen tudományos eredmény sem áll meg a lábán.
A tények ismerete nélkül semmivel kapcsolatban sem szabad határozottan elköteleződni.
Ahhoz, hogy az észlelhetetlent megláthasd, láthatatlanná kell tenned a láthatót.
A történelem a jelenben folyamatosan kialakuló utókor.
Legyen sötétség! Legyenek kétségeink, még a bizonyosságainkat illetően is! Sőt különösen a bizonyosságainkat illetően ne féljünk kételkedni, azokat a bizonyítékokat illetően, amelyek a kozmológiát egyetlen nemzedék alatt metafizikából fizikává, puszta spekulációból tudománnyá tették.