Idézetek a társadalomról
Nyomornak a méreg is étek, és vakot sánta is vezethet.
Csakis a szegények elővigyázatlansága taszította a forradalmi tömegeket az igazság, a méltányosság, a boldogság meghódításának útjára. Az emberiség áradatának minden nappal több jóságra, több igazságosságra lenne szüksége, arra, hogy a javakat az egyetemes munkát szabályozó helyes törvényekkel osszák el. És ha igaz, hogy a civilizáltság fékezi a szaporodást, akkor éppen ez a jelenség adhat okot arra a reményre, hogy távoli évszázadok múltán elérhetjük a végső egyensúlyt, amidőn a föld teljesen benépesül, és eléggé bölcs lesz ahhoz, hogy valamiféle isteni mozdulatlanságban éljen.
Tudod fiam, mi jutott (...) eszembe? Nagy kár, hogy csak királyoknak van dinasztiájuk. De mi úgy tűnünk el az életből, mint a vízbe dobott kő.
A gyűlölet az emberiség körében erősebb mozgósító és összetartó erő, mint a megértés és a szeretet.
Az asszony a szenvedély erejével bontja meg a társadalom rendjét.
A világvége az emberiség által generált folyamat, nem pedig egy dátum.
A gyengéknek a korai halál jut osztályrészül, míg az erőseket csak a még erősebb állíthatja meg.
Tudod-e, mi volt a felvilágosodás? Saját fényében tündöklő kornak is nevezték. Na és miben különbözik a mostanitól? Abban, hogy a mienk saját homályában sötétlő kor!
Néhány százezer évvel ezelőtt csak állatok és növények voltak a világon, ember nem, s a rendszer tagadhatatlanul jól működött, még jobban, mint az emberrel együtt. De a nagy veszély abban rejlik, hogy fajunk kipusztítja magát, és még sok más élőlényt is magával ránt, és ez már erkölcstelen!
Generációnk sapkáját szemébe húzza, S minden baját a másikra fogja.
Lassanként (...) kezdtem rájönni arra, hogy ez a világ szenvedéllyel megélt valóságon alapszik, meg a túlélésért folytatott vég nélküli harcon, és a harc kimenetelét illető reményeken. Ez a nők világa, nem a férfiaké. A férfi megmarad vadásznak: nemtörődöm, rongyos, gyakran éhes, és mindig előre igyekszik, sarkában pedig ott lohol az asszony és a gyermek. Az ő világában nincs szükség politikára, csak jó szemre, gyors kézre, és máris övé a préda.
Egy népet csak a szépség fogalmának megváltoztatásával lehet forradalmasítani.
A társadalomban minden egyén és minden csoport - helyesebben majd minden egyén és csoport - azokat majmolja, akik fölötte állnak.
Úgy igazságos, hogy minden ember hozza magával a gazdagságát, és teremtse meg azt, ami léte fenntartásához szükséges.
Ahol van konyhalány, ott van remény. Úristen, mi lesz velünk, ha senki sem tart már konyhalányt! A konyhalányok fecsegnek. A szakácsnő és magasabb rangú cselédek úgy elnyomják folytonos rendreutasításukkal, hogy csak természetes, ha kikívánkozik belőle, amit tud, és elmondja valakinek, aki szívesen hallgatja.
Facebook
Pinterest