Idézetek a társadalomról
Minél szervezettebbé válik a társadalom, annál inkább szétesik atomjaira - mondja egy huszadik századi bölcs. A legtökéletesebb gépezetben is tökéletlen az, ami természetellenes.
Nekem nem kellett olyan világ, ahol a gazdagok magától értődően élvezik a kiváltságokat, és magától értődően adnak alamizsnákat, mert én már gyerekkoromban éreztem, hogy az emberiségnek nem alamizsna kell, hanem a világ birtoklása.
Ha karanténba helyezünk három embert, háromszázmillió másikat rémisztünk halálra.
Ha valaki gyárat épít a folyó partján, és csak egyre bővíti azt, mert egyre több profitra törekszik, és nem törődik azzal, hogy megmérgezi vele a vizet és a levegőt, nem érdekli, hogy mi történik a világgal, nem kommunikál senkivel sem maga körül - az csak nőni akar, a legnagyobb gyár akar lenni a világon, a legtöbb pénzt akarja keresni... Ez rák, ez a világ rákja.
Az erény mindenekelőtt következmény. Embereim megromlása mindenekelőtt az embereket megvalósító ország romlása.
Ha azt akarod, hogy testvérek legyenek, kényszerítsd őket arra, hogy tornyot építsenek. De ha azt akarod, hogy gyűlöljék egymást, akkor vess elébük ennivalót.
Ha hagyod elszaporodni a csótányokat, (...) akkor megszületnek a csótányok jogai. Amelyek természetesen kétségbevonhatatlanok. Aztán énekeseik támadnak, és magasztalják őket előtted. Arról énekelnek, milyen megrendítő a pusztulástól fenyegetett csótányság sorsa.
Jogállamban a pénz a fegyver.
A társadalom: a nagy boszorkány igazmondó tükre ez, nem jó belenézni, csak annak, aki Hófehérke.
Törvényekkel meg lehet változtatni régi törvényeket, de nem lehet egy csapásra átalakítani a társadalmat, az embereket.
Láttunk három férfit, akik egy farönköt cipeltek. Mindhárman taposóakna-áldozatok voltak, az egyiknek a karját, a másiknak az egyik lábát szakította le a robbanás, a harmadik pedig megvakult a szilánkoktól. És mint a hárman mosolyogtak, miközben dolgoztak, az egyik valamilyen viccet mesélt, azon nevettek. Szóval eszembe jutott, hogy talán nagyon át kellene értékelnünk a nyavalygásainkat, és jó mélyen magunkba nézni, mennyire nevetséges dolgok miatt vagyunk képesek elkeseredni a mi nyugati luxusjólétünkben és biztonságunkban.
A kétségbeesés és a tétlenség veszélyes párosítás minden kultúrában.
A pénznek nincs szaga, a pénztelenségnek van.
Az amerikai társadalom hajlamos ugyanolyan sztereotípiákat gyártani a városokról, mint az etnikai vagy más kisebbségekről.
Egy lény sem képes anélkül túlélni, hogy ne bízna vagy tisztelné a másikat, valakit, aki jobb, mint ő. Hogy megszüntessék ezt a nyomást, azok, akik jobbak a többinél, megpróbálnak még feljebb jutni. Azok, akik felsőbbrendűek, keresik a még erősebb énjüket, amiben hisznek. Így születnek a királyok.
Facebook
Pinterest