Fodor Ákos
Röpülj, hajóm, Nincs víz.
Őszt ígér a nyár: most szeretem. Szeretetre vár a szerelem.
Mindent kaptam már, csak vagyont és halált nem. (- A sorrend fontos!)
Sírni tud a szó, magától is. - Ha tudod: mosolyra tanítsd.
Nem haragtartó: ő azonnal bosszút áll!
Szerves életbe merülten
sebeztem és sebesültem.
Mindezeken túlvagyok.
El- és megbocsássatok.
Rettegőnek és kegyetlennek születtem. A jót tanulom.
A szerelem sem úgy pottyan az emberre, mint cserép a háztetőről, hanem már igen szerelmesnek kell lennünk ahhoz, hogy a számtalan szembejövő közül épp mi ketten tudjuk azt mondani egymásnak: te vagy az!
Félek azoktól, akik félnek - csoda hát, hogy magamtól is?
Fölépíteni és belakni magamat napmintnapmintnap.
Van jobb szerető s van, aki jobban szeret. - Örülj pontosan.
Annyira zárt egy ajtó sem lehet, mint fal s ajtó h i á n y a.
Ha adhatsz: úgy adj, hogy meg ne alázd a Más szegényebbségét.