Csitáry-Hock Tamás
A szépségnek csak egy mércéje van: a szív. Ami a legszebbnek látja azt, akiért dobog.
Az ideál egy olyan személy, akit magamnak képzelek el. Az én ismereteim alapján. Olyan tulajdonságokkal ruházom fel, amilyen én vagyok. Akit azért szeretek, mert olyan, mint én. Nem azért szeretem, mert olyan, amilyen. Így igazából nem ő a fontos, hanem én. Ezért nem volt ideálom. Mert nem képzeltem el. Az ideált nem elképzelni kell... hanem megtalálni.
Látszólag csak kávéznak az emberek. De nem. Mert a kávé mellett egymás szemébe néznek, beszélgetnek, ötletek születnek, üzletek köttetnek, barátságok, szerelmek szövődnek. És a falak embertörténetek ezreit szívják magukba.
Ha a legszebb érzés kifejezésére nincs szó, akkor nem teljes a világ. Hiába van millió szó, ha az az egy, amelyik a legszebb érzést fejezi ki, hiányzik. Ugyanúgy, ahogy hiába van milliárdnyi ember, ha az az egy, aki ezt az érzést kiválthatná, hiányzik.
Amennyiben időm engedi... ismered ezt a mondatot? Hallottad már? Mondták már neked is? És gondolkodtál már rajta, hogy mit is jelent ez a mondat magyarul? Nos, lefordítom: amennyiben időm engedi... = nem érdekel, nem leszek ott, csak nem merem megmondani neked. Mert valljuk be, nem az idő nem engedi. Hiszen az idő bármit megenged. Azt kezdesz az időddel, amit akarsz, nem fogja neked megszabni, hogy mit tegyél. Nem is teheti, hiszen az időnek nincs uralma felettünk. Az idő ugyanis nem létezik, csak létünk végessége miatt nyer értelmet ez a fogalom. És az időt azzal töltjük ki, amivel akarjuk. Az idő tehát nem akadály. Az akadály csak te magad lehetsz. Ha te nem engedsz meg magadnak valamit. Ha nem akarsz valamit. De akkor se fogd az időre.
Ha akarsz valamit, ha igazán akarsz valamit, akkor nincs B változat. Mert az azt jelenti, hogy nem hiszel igazából az álmodban. Azt jelenti, hogy kevesebbel is beéred. Márpedig a kevesebb nem elég. A kevesebb annyi, mint a semmi. A dobogó második foka ugyanazt jelenti, mint a századik helyezés: nem érted el a célodat. Nem érted el az álmodat. Csak az első hely elfogadható. Csak erre gondolj. Nincs A és B terv. Csak álom van. Az egyetlen.
Nem az számít, ki mit gondol - rólad. Az számít, ki szeret - téged. Nem az a fontos, aki arcával mosolyog csak rád, az a fontos, aki lelkével teszi. Nem az számít, aki mindent tud rólad, az számít, aki szívedet ismeri. Nem az a fontos, aki szemével néz téged, csak az, aki szívével lát. Ne törődj azzal, aki csak kapni akar tőled, azzal foglalkozz, aki adni is akar. Nem az a fontos, aki a hiányt nézi benned, csak az, aki kincseidet látja.
A gazdagság nem házakban lakik, nem autókban utazik. Nem nyaralások számában, nem ékszerek súlyában mérik. A gazdagságot nem zárhatod páncélszekrénybe, nem tarthatod bankban. A gazdagság egészen másutt van. Benne. Akit szeretsz, aki szeret. Ez a gazdagság. Ha ő van, akkor már mindened van.
Az ünnep nem naptól függ. Nem dátumtól, nem csillogástól, nem ajándéktól. Az ünnep egészen mástól függ. Tőled. Mert az ünnep nem kívül van. Nem díszekben, csillogásban, ajándékokban. Hanem benned. A te díszeidben, csillogásodban, ajándékaidban. Igen, az ünnep benned van. Az ünnep te magad vagy.
A fal alatt állok. És a legszebb karácsonyi gondolatot akarom megfogalmazni. Amilyet még soha. Amilyet még soha senki, amilyet még én sem. Keresem a szavakat, mondatokat. Ki tudja már, mennyi jutott eszembe... és mégsem. Nem tudom megírni. A legszebbet nem lehet. Nem, mert a legszebb gondolat nem is gondolat. Nem betű, nem szó, nem mondat. A legszebb gondolat valóság. Csodás szemekkel, szépséges arccal, gyönyörű lélekkel. Leírhatatlanul. Mert a legszebb gondolat te vagy.
A karácsony nem csak egy nap. És nem is három. Az igazi karácsony nem... Sőt, nem is napokkal számolható. Karácsony a szeretet születésének ünnepe. Szeretet pedig bármikor születhet. Bárhol, bármelyik napon, bármelyik pillanatban. Hiszen az első karácsonyig az a nap is csak egy volt a sok közül. A szeretet születésétől vált karácsonnyá.
Egy kiló romlott alma pont olyan nehéz, mint egy kiló csodaszép gyümölcs. Mert a mérlegnek csak a mennyiség számít. Nem az értéket, nem a minőséget méri, csak a mennyiséget. De az én mérlegem más. Az én mérlegem az értéket nézi. A Kincset. Az igazit.
Mennyi, mennyi ünnep. Karácsony, húsvét, születésnap, névnap... és még mennyi. Sok és sokféle. De nekem csak egy van. Nem karácsony, nem húsvét, nem pünkösd... hanem te. Te vagy az ünnep.
A szív nem ismer több számot. Csak egyet. Az Egyet. Az Egyetlent. Téged.
A kilométereket bárhogyan le lehet győzni. Akár gyalog, akár autóval, akár repülővel. Bármivel. De a lélekmétereket csak egy módon. Szívvel.