Agatha Christie

Egész életemben mindig ugyanazt figyeltem meg: "Az ember megkapja mindazt, amit akar!" Ki tudja? (...) Talán többet kap a vártnál...

Rájöttem, hogy azok a szavak, amikkel lépten-nyomon dobálózunk, szinte semmit sem jelentenek.

Én olyan ember vagyok, aki igazán szereti a munkáját, de nem pusztán az emberiség kedvéért. Gyakran tapasztalom, hogy akik így gondolkodnak, többnyire zavaros fejű idealisták, s nem igazán tehetséges emberek. Én a kutatás tisztán intellektuális örömét becsülöm a legtöbbre.

Az ember őrizze meg a józan eszét. Semmi nem végleges, semmi nem örök.

Sokkal könnyebb kordában tartani egy temperamentumos operaénekest, mint egy tudóst. Ezek a fiatalemberek kiválóak, kiszámíthatatlanok, lázadók és végzetesen, veszélyesen hiszékenyek.

Olyan lehangoló, ha egy nőnek gyorsan kell kiválasztania ruháit! Tönkreteszi a toilette minden örömét.

A tudomány embere (...) nem az a hűvös, higgadt személyiség, mint a regényekben. Az első osztályú teniszező, az operaénekesnő és a nukleáris fizikus közt alig van különbség, mármint ami az érzelmi labilitásukat illeti.

Az egyéni boldogság nem számít (...). Az általános emberi boldogság a fontos, a lélek testvérisége! A szabad és szervezett munkásság az, aki a termelőeszközök birtokában - megszabadulva a háborús uszítástól, pénzsóvárságtól, kapzsiságtól - mindent a kezében tart. A tudomány mindenkié, s nem őrizgetheti féltékenyen egyik vagy másik hatalom.

Mindig a nők azok, akik a boldogságot keresik!

Mi nem tudunk mást, csak állandóan kérdéseket feltenni. (...) Sosem mondjuk: "elégedett vagyok a mával". Mindig csak a holnap, a holnap! Magunk mögött hagyni a tegnapot - a jövőért. Ez a mi kívánságunk.

Néha az emberek a legarcátlanabb hazugságokat is képesek elhinni - ha valaki elég meggyőzően tudja előadni, s ha elég lelkiereje van ahhoz, hogy végig is csinálja.

- Mikor az ember már majdnem eléri a szabadságot, hogy juthat eszébe a visszafordulás? - De ha nem lehet visszafordulni, vagy megválasztani, hogy visszaforduljak-e, akkor az nem szabadság!

A győzelemért minden kényelmetlenség elviselhető. Ezért semmilyen szenvedés nem lehet túl sok!

- Úgy véli, az emberi természet mindenütt egyforma? (...) - Minden országban. A múltban ugyanúgy, mint a jelenben, mindig két dolog irányította az embereket. A Kegyetlenség és a Könyörület. Hol az egyik, hol a másik. Néha mindkettő.

A béke szigetére tévedsz, de a lelked mélyén nem tudsz megnyugodni. A világ zűrzavara, az élet nehézségei, megbánások és szenvedések - mindezt belül hurcolod magaddal.