Idézetek a világról
Egy egyszerű hidrogénatom semmivel sem kevésbé csodálatos, mint egy oroszlán vagy egy elefánt. Másként megfogalmazva: bármelyik ősrobbanástól a periódusos rendszerben fellelhető atomokig hosszabb úton jutunk el, mint az atomoktól énhozzám, aki itt ülök.
Nem egy csepp vagy az óceánban. Az egész óceán vagy egyetlen cseppben.
Vagy a világ az őrült, vagy te vagy az; mindkettő lehetséges.
Mi az ember, egy ember, a világnagy mindenbölcsesség előtt, mi az ember, száz lábnyi ember, a világnagy mindenhatóság előtt?
Hidd, hogy a világ csak egy röpke virág, és akkor élsz.
Határtalanul gazdag világban élünk, a különböző szegmenseit föltárni és más által is átélhetővé, megláthatóvá tenni, ez költői feladat.
Paradox módon a világ, ahogy növekednek a problémái, egyszerűbbé válik.
A legfelvilágosultabb emberek azt állítják, hogy a világ tulajdonképpen tökéletes. Azt állítják, hogy amikor szenvedünk, akkor nem a világgal van baj, hanem a gondolkodásunkkal. Legtöbben ezzel többé-kevésbé egyet is értünk. Amikor mindenkit és mindent kritizálunk, akkor nem élünk harmóniában. Ilyenkor az élet egy küzdelem, és úgy érezzük, mindig rosszkor vagyunk rossz helyen.
Az eszkimó eredetlegendák némelyike szerint a világ úgy keletkezett, hogy amikor az egész földet csak óceán borította, egy kacsa lebukott az aljára, és a csőrében egy darab földdel tért vissza, amit szétszórt a felszínen. Ebből lett a szárazföld. A kacsát épp ezért egy rakás eszkimó törzs tekinti totemállatnak.
A világ, amelyben élünk, nem abszolút értelemben létezik, hanem csupán a valóság modellje.
A világ olyan, amilyen, soha nem volt tökéletes (...). De hogy részt veszünk-e a létrontásban vagy nem, az már teljesen tőlünk függ.
Az ősz az az évszak, amikor a világ kicsit megnyugszik, és számba veszi, eleddig mit ért el. Változást hoz, de megnyugtatóan lassú átmenettel, nem kapkodó pánikban.
Meg kell mondani őszintén az embereknek, mi az univerzum, amiben élnek, a szemükbe nézni, és megmondani, hogy az univerzumban háború van, hogy az univerzumban nincs béke, hogy az univerzum, az veszély, kockázat, feszültség és: rombolás, hogy nincs semmi ép, hogy az ép fogalma hazug, hogy minden béke, csendesség, állandóság és pihenés: áltatás.
A világ mindannyiunknak ugyanaz: a jó meg a rossz, a bűn meg az ártatlanság párosan jár benne.
A valóság gyakran más, mint aminek látszik: a Föld laposnak tűnik, pedig gömb alakú, s a látszat szerint a Nap kering az égen, pedig mi keringünk őkörülötte.
Facebook
Pinterest