Idézetek a világról
A világ olyan körülötted, amilyenné magad alakítod.
Nem baj, ha a világtól elfogadod, amit adni akar neked. Csak az a végzetes hiba, ha önmagadat maradéktalanul a világnak adod érte. Semmihez ne ragaszkodj, ami mulandó!
A világ egy hatalmas tükör. Visszatükrözi felénk azt, amik vagyunk. Ha kedvesek, ha barátságosak és ha segítőkészek vagyunk, akkor a világ kedvesnek, barátságosnak és segítőkésznek fog felénk bizonyulni. A világ pontosan az, amik mi vagyunk!
A csodák és katasztrófák talán csak váratnak magukra, ott tornyosulnak egy kupacban a jövőben. Talán nemsokára mind megtörténik, ráadásul mind egyszerre, gyors robbanássorozatban, mint a tűzijáték.
Még hogy nagy, tágas világ: először is nem olyan nagy és tágas. A világ valójában akkora, amekkorát az ember megtapasztal belőle.
A világ olyan, mint a kút, minden cseppjében ezer nap alszik.
Valljuk be: a világ egyre ostobább. Még néhány év, és egy kenyérpirító intelligensebb lesz, mint a gazdája.
A világ nélküled is forog tovább. Fölösleges magad fontosabbnak látni, mint amennyire az vagy.
Ebben a világban ruhák és testek beszélgetnek egymással, a lelkek pedig közben csendesen szunyókálnak, mert ez nem az ő világuk... halálra unják magukat benne, és igazából nem is értik, hogy mi zajlik körülöttük. Ez egy hamis, képmutató világ.
Minden világ megformálja a maga embereit, és minden ember a maga világát. Úgy élnek egymásban, ahogy tudnak, ahogy nekik a legjobb.
Talán fordítva kellene tengelyére húzni a Földet.
A világ ingovány, és mindenkinek a saját felelőssége, hogy lecsapolja-e.
Ha Isten teremtette a világot, biztosan nem az volt a legfőbb gondja, hogy számunkra érthetővé tegye.
Facebook
Pinterest