Idézetek a világról
Nem reménykedhetünk abban, hogy megértjük a világot - mi csak csodálhatjuk döbbenten azt, amit Isten teremtett. Az igaz tudás csak a kinyilatkoztatással szerezhető meg.
Egyes végtelenek nagyobbak más végteleneknél.
Lehet, hogy semmi értelme, Mégis szívesen hinnénk benne, Ha a világ a szavaimtól Egy kicsit is jobbá lenne.
A világnak van baja. Nem arra való, hogy emberek éljenek benne.
A világegyetem nyersanyag. Az istenalkotta világ üres vászon az ember számára.
A születéssel egy egész világot kap ajándékba az ember, a Napot, amely bearanyozza a nappalait, a Holdat, amely éjszaka világít, a csillagokat és a kék égboltot. Ajándékba kapja a tengerpart fövényét, a partot mosó hullámokat, az erdőket, amelyek olyan mélyek, hogy még maguk sem ismerik titkaikat, és melynek fái között állatok játszadoznak. A világ soha nem unalmas. Amíg gyermekek születnek a világra, a világ mindig új, csillogó formájában mutatkozik meg.
Nincs bizonyos igazság, minthogy az egész világ az alany számára tárgy.
Nem létezik ideális világ, amire várni kellene. A világ mindig éppen az, ami, és rajtad múlik, hogyan reagálsz rá.
Ha az ember elért a világ végére, aligha számít, milyen úton jutott oda.
A világban a gonosz és a káosz uralkodik, mert az emberek elfelejtették, hogy minden dolog ugyanabból a forrásból fakad. Térjetek vissza ehhez a forráshoz és felejtsétek el az én-központú gondolatokat, kisszerű vágyakat és negatív indulatokat!
Isten szemében semmi sem haszontalan ezen a világon. Még a fáról lehulló falevél sem, vagy az elhullajtott hajszál, vagy az eltaposott rovar, ami útban volt. Minden létnek van értelme.
Ha megvan képességed, hogy bizonyos dolgokra rátalálj, az egész világ a tiéd.
Aki nem tudja, mi a világ, az nem tudja, hol van ő maga. Aki nem tudja, mire született, az nem tudja azt sem, kicsoda ő tulajdonképpen, és azt sem, mi a világ. Aki ezek közül egyet is elhanyagol, az a maga rendeltetését sem tudja megmondani. S most milyen színben tűnik fel előtted az az ember, aki olyanok tapsai elől menekül, vagy töri magát utánuk, akik azt sem tudják, hol vannak és kicsodák?
Az egész világ egy nagy történet, mi meg a szereplői vagyunk.
Évszázadok jönnek és mennek, birodalmak emelkednek és omlanak össze, a tolerancia és a barátságos érzület korszakai váltakoznak a véres erőszak, a háború és a különféle ideológiák ürügyén elkövetett tömeggyilkosságok korszakaival. A denevérek, a bogarak, a kövek, a fák és az emberek nyomorúságos és szánandó imádságaikkal mind ennek az örök körforgásnak a részei.