Idézetek a természetről
Az ember hatalmat kapott arra, hogy uralkodjék a természeten - ezt a hatalmat Isten nem vonta vissza. Ez a parancs a természetfölötti uralomra így írható körül: ismerjétek meg a természet törvényeit és használjátok fel; más szavakkal: műveljétek a tudományt és amit a tudomány kiderített, annak alapján fejlesszétek ki a technikát. A bűneset kapcsán a tudomány és a technika művelésére való képességünk megmaradt, de erkölcsileg megromlottunk. Van hatalmunk, de ezzel a hatalommal erkölcstelenül élünk. Ezért reménytelen az emberiség sorsa.
Szétáradt az égbolton a mennydörgés. Bátyó a félelem legkisebb jele nélkül nézett fel. (...) - Á, ne is törődj vele. Csak Isten tologatja a bútorokat.
Teljes félórát néztelek, kis lepke... Hogy ringott veled az a sárga virág, s bizony, ettél? aludtál? nem tudom! Mily csöndes voltál! befagyott tenger sem csöndesebb! de hogy örülsz majd, amikor megtalál és tovasodor a szél a fák felett!
Gyöngéd a természet szerelme: mindig Küld valamely becses ajándokot Annak sírjába, kit szeret.
A természet zöldje a növények és a fák élete. A zöld maga az élet.
Az emberekkel azért nem tudunk bánni, mert túlságosan sokat töprengünk azon, milyen benyomást teszünk rájuk, vagy hogyan kellene reagálnunk erre-arra. A természet viszont mindig rendelkezésre áll, hogy szelíd derengésével, lengedezésével, csobogásával, zsongásával magába fogadjon bennünket.
Az idegen országok éghajlata nem tesz jót a forró nyarakhoz és hideg telekhez szokott közép-európai léleknek. Ahol azért van tavasz, hogy minden évben újra átérezhető legyen a fiatalság.
Aki retteg valamitől, magára maradt vagy szerencsétlen, egyetlen és legjobb módszer, ha kimegy a szabadba, oda, ahol teljesen egyedül lehet, egyedül az égbolttal, a természettel és Istennel. Csak akkor, egyedül csak akkor érezheti, hogy minden úgy van, ahogy lennie kell, s hogy Isten azt akarja, hogy boldogok legyünk az egyszerű, de gyönyörű természet ölén. Amíg van természet - s valószínűleg mindig is lesz, éljünk bármily nehéz körülmények között is - vigaszt nyújt minden bánatunkban. Meggyőződésem, hogy a természet enyhíti minden nyomorúságunkat.
Havasi emberek megfigyelése, miszerint a viharban eltévelyedettek akkor kerülnek végveszélybe, ha már hátrafelé sem tájékozódhatnak, mert lábuk nyomát a hó befújta. Az ér, ha nem is tudja, honnan ered: elvergődik az óceánig.
A fény néma, de megcsendül, mint a cintányér, és felszökken, mint a szökőkút, s így nyargal és marad mégis egy helyben. Mozgás nélkül szeli át az űrt, rögzített sugáron nyargal, oly tisztán és némán, mint egy rubin- vagy gyémántoszlop.
A természet képzelőereje sokkal, de sokkal nagyobb, mint az emberé. Senki, akinek nem volt megfigyeléseken alapuló sejtése, nem képzelhetett el ilyen csodálatos dolgot, mint amilyen a természet.
A természet csak az oroszlán farát mutatta meg nekünk. De semmi kétségem afelől, hogy ott van az oroszlán is, még ha nem is lehet egyszerre látni az egészet.
Az Everestnek az az igazi fontossága, hogy nem csupán ennek vagy annak az országnak, hanem az egész földkerekségnek is a legmagasabb csúcsa.
Olyan nagy dolgot csinálnak a politikából, a nacionalizmusból. Nem a hegyek közt: ott az élet nagyon is valóságos, közel a halál ahhoz, hogy ilyesmivel foglalkozzunk, az ember ott ember és ennyi az egész.
A március nem más‚ mint az igazi tavasz hideg‚ latyakos előhírnöke.
Facebook
Pinterest