Idézetek a természetről
Az igazán nagy egyensúly az, mikor meg tudunk állni megfigyelni a természetet. Ehhez nem kell pénz, csak az, hogy vegyünk észre, ami körülöttünk van.
A félelem nem segít, nem számít, s mindenki (...) legjobban teszi, ha belemerül a Természet szemlélésébe, és megérti, hogy sokkal közelebb van az Isten, mint a legtöbb ember gondolja.
Mindenki, aki elég hosszan és elég mélyen szemléli a Természetet és rajta keresztül önmagát, (...) minden kétségbeesésből magától kigyógyul majd.
Ha azt kérdezed, micsoda az Isten, akkor tudok válaszolni: tekints körbe, nézd meg jól a virágokat, a fákat, az állatokat és az embereket, akkor megtudod, micsoda az Isten. Mindaz a csoda, ami él és meghal, ami szaporodik, maga a természet, mind maga az Isten. Mindezt olyannak teremtette, amilyen; nem kell, hogy más elképzelésed legyen róla.
Vegyenek körül mindenkor könyvek és növények, bárhová is vessen a sors.
Feltétlen legyen a kertben - ha lesz kerted - többféle örökzöld, fenyő és babérmeggy, továbbá olajfűz, orgona, aranyeső, bent pedig hibiszkusz, leánder. (...) Idővel rá fogsz jönni, micsoda hatalmas, felülmúlhatatlan élmény, hogy végre egy élőlény, amelyik nem beszél, ám meghálálja gondoskodó bizalmadat: új hajtást hoz, virágzik neked.
Az embernek mindenért meg kell fizetnie, a természet legföljebb az elemi katasztrófákat adja ingyen.
Valami hibádzik tájamon a színekkel és illatokkal, mégis folyton-folyvást szerelmes vagyok abba, ami mindig változik. Arany labdaként folyvást fut előttem a meg-megállított szeretett föld.
A nagy kérdés az, hogy a természet ugyanazoknak a törvényeknek engedelmeskedik-e, mint amelyeket elménk ki tud gondolni.
Ne hidd, hogy magától jön a nyár, csak ha mindenki várja már, és csak akkor szép a nyár, ha virágba borul a táj. Nekem nyílnak a virágok, nekem zöldek a tisztások, elűztem hát a zord telet, hogy a nyár kapjon helyet.
Nincs szebb egy havasi tájnál. Amikor eltűnnek a természetből az ember nyomai, amikor mindent egyenletes, makulátlan fehér szőnyeg borít.
Látja ezt a kutyát, fiatalember? Azt hiszem, világéletében jobban aludt, eszesebben étkezett, és okosabban élt, mint a legtöbb ember. És tudja, miért? Mert sohasem élt vissza a természet adományaival. Ez a hosszú élet titka.
Soha ne feledd el, ki vagy. Tekintsd magad az evolúció produktumának, annak az evolúciónak, amely szinte tökéletes lények sokaságát teremtette. Ezek mind - rajtad és a többi emberen kívül - harmóniában élnek környezetükkel. Te, egyedül te, jobban mondva az őseid változtatták meg a környezetüket szinte a felismerhetetlenségig. Őskori testvéreink génjeit hordozod magadban, akárcsak én. Génjeink emlékezetükben őrzik - és szeretik - a holdat az égen, a napfényt, a hűs levegőt, a tisztán csillogó víztükröket, de neked vajon mennyi van meg a természetnek ezekből az egykor bőven rendelkezésre álló forrásaiból?
A tavasz a kedvenc évszakom (...). Már a neve is szép; ha valaki csak kimondja, hogy "tavasz", már látja a virágokat, a szálló pillangókat, a húsvéthétfőt, de ha valaki azt mondja, "ősz" vagy "tél", az mit lát?
Attól, hogy valami természetes, még nem feltétlenül jó, és ha valami nem természetes, az még nem feltétlenül rossz. Az arzén, a kígyóméreg, a nukleáris sugárzás, a földrengés és az Ebola-vírus egytől egyig megtalálható a természetben, a védőoltás, a szemüveg és a csípőprotézis viszont az emberi elme terméke.