Idézetek a szülőről
Minél több embert szeretsz, annál gyengébb leszel. Olyasmit is megteszel értük, amit soha nem lenne szabad. Bolondot csinálsz magadból a boldogságukért, a biztonságukért. Ne szeress mást, csak a gyermekeidet! Egy anyának nincs más választása.
Rájöttem, hogy két életünk van. Az első a sajátunk. A második a gyerekeinké. Meg kell tanítanunk nekik, amit tudunk, amit megtanultunk.
True Blood - Inni és élni hagyni c. film
Nem akarom, hogy a kilincseim fényesebbek legyenek a gyerekeim szeménél.
- Lehet, hogy a szüleink ültetik el bennünk a félelemmagokat? Ahogy végiggondolom, minden rettegés forrása visszavezethető a gyermekkorra. Talán a neveltetés formálja a félelmeinket? - Meglehet. De kár a szülőket okolni. Ha ők hibáztak, nekünk kell kiköszörülnünk a csorbát. Az ujjal mutogatás nem megoldás.
A gyermeket a szülei hibáiért elmarasztalni nem keresztényi magatartás.
Gyermekeink életének első tizenkét hónapját azzal töltjük, hogy járni és beszélni tanítjuk őket. A következő tizenkét hónapban pedig azt mondjuk nekik, hogy maradjanak egy helyben és fogják be a szájukat.
A szülő a gyermek cinkosa kell legyen a szigorú tanítóval, tanárral szemben. A gyereknek tudnia kell, hogy következménye van annak, ha otthon nem végzi el a házi feladatát, nem pakolja be a másnapra szükséges tankönyveket. De azt is tudnia kell, hogy a szülő kiáll mellette, ha hétvégére 47 matekfeladatot adtak fel háziként. Ilyenkor kell beírni az üzenőbe, hogy családi gondok miatt a házi feladatot a gyerek nem tudta megoldani.
Ha visszatekintek a gyermekkoromra, sajnos, azt kell látnom, hogy nagyon undok kisgyerek voltam. Igen nagyra tartom a szüleimet, hogy ennek ellenére hagytak felnőni. Oly egyszerű lett volna valamit a fejemre ejteni az ablakból. Biztosan százszor is érezték a kísértést, de valami visszatartotta őket. Bizony, nagy kártevő voltam a ház körül.
Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a sodromból. De mindig későn szól, mert olyankor már kint van.
Egy szülő nem adhat nagyobb ajándékot a gyerekének, mint hogy büszke rá!
Apa csak egy van. Igaz, van, hogy nincs. De amikor nincs, akkor is küzdünk vele: a hűlt helyével, meg azzal, amikor kiderül, valaki mégiscsak van.
Az emberek bármit el tudnak viselni a gyermekeik kedvéért.
Minden anya szereti a gyerekét. Tudjuk. De az anyai szeretet olyan, mint az időjárás. Mindig ott van, de csak akkor vesszük észre, amikor változik.
A nőknek csak akkor szabadna szülniük, amikor a saját életüket már jó alaposan élték egy ideig. De hát akkor már megöregszünk, na.
A kéz, amelyik a nyavalyás bölcsőt ringatja, mozgatja az egész nyavalyás világot.
Vannak emberek, akik nem érik be azzal, hogy saját gyermeküket neveljék, hanem ismerőseik gyermekének nevelésébe is beleavatkoznak.