Idézetek a szülőről
A meddőségben az a rossz, hogy nem lehet menekülni tőle.
Amikor egy párnak gyermeke születik, még jobban megismerik egymást. Az elvek még határozottabban megfogalmazódnak. Ha magad miatt nem is mondasz ki dolgokat, a gyerekért megteszed. Kimondod, ha valami nem tetszik, kevesebb kompromisszumba mész bele.
Kialakítasz egy rendszert, amiben boldog vagy, de ha jön a gyerek, annyi lesz a rutinnak. Kettővel azt is elfelejted, hogy valaha volt olyan. Mi értelme ezeknek a jól bevált rendszereknek, ha családot akarsz? Annál nehezebb új életet kezdeni.
A szüleink két célt szolgálhatnak az életünkben: vagy példaképek a számunkra, vagy ellenpéldák.
Egy apának az élet egyik nagy ajándéka az, ha fia sikereket ér el.
Azért mentem a gyerekeim agyára, mert a korom és tapasztalataim okán próbáltam megóvni őket kudarcoktól, sérülésektől. Persze nem figyelnek, ami rosszulesik, s baromira megsértődöm. De akkor visszagondolok arra, hogyan beszéltem én az apámmal, nagyszüleimmel. Ők is a biztonság kupoláját vonták volna fölém, de magam is pimasz voltam, figyelmetlen, hálátlan. Ez az élet rendje. A szülők barátaira, más felnőttekre jobban figyel az ember.
Így van az, ha gyereket vár az ember. A dolgok fontossági sorrendje hirtelen felborul.
Egy apa nem csak abból áll, hogy megcsinálja a gyerekeket. Egy apának kötelezettségei vannak, többek között gondoskodnia kell a gyerekeiről.
- Apa és anya sohasem aggódik. Egyáltalán nem olyanok, mint általában a szülők. - Ami talán nem is baj. Több gyerek sínyli meg a beavatkozást, mint a be nem avatkozást.
Az autó elé ugró anya, vagy aki megeszik egy doboz őszibarack befőttet, amikor az utolsó falat ételen már nem lehet megosztozni, vagy aki szakadt ruhát visel a munkába, hogy az apró, drága lábacskát a szükséges cipő óvja... az ilyen anyai szeretetet önfeláldozásnak nevezik.
Az anyai szeretet minden (...). Az hozza világra a gyermeket. Az formálja az egész lényét. Amikor egy anya úgy látja, hogy a gyermeke veszélyben forog, szó szerint bármire képes. Anyák autókat emeltek le a gyermekükről, és egész dinasztiákat pusztítottak el. Az emberiség számára ismert legerősebb energia az anyai szeretet.
Egy anyának az a kötelessége, hogy megóvja a gyermekét. De néha hagynunk kell, hogy megmentsék magukat.
A gyerekünkbe vetett hit nem azt jelenti, hogy higgyünk töretlen sikerében, abban, hogy sohasem vall kudarcot - mert kudarcot vall. És abban sem tanácsos hinni, hogy nem hoz majd ostoba döntéseket - mert hoz. Úgy értem a hitet, hogy higgyünk gyerekünk rugalmasságában.
Valószínűleg nincs annál rosszabb, mint ha az ember nem tudja, mi történt a gyerekével - és soha nem is tudja meg.
Vajon elkerülhetetlenül következik az emberi természetből, hogy magad is olyanná válsz, amilyen az első parancsnokod volt?
Facebook
Pinterest