Idézetek a szülőről
A tökéletes család számomra az, ahol feltétel nélkül szeretjük egymást. Ahol mindenki önmaga lehet, ahol a gyerekeket úgy terelgetik a szülők, hogy felnőttként majd boldog, saját útjukat járó emberek lehessenek.
Azzal, hogy anya lettem, visszafordíthatatlanul elindultam azon az úton, amin lennem kell. Nincs olyan reggel és este, amikor ne lennék hálás ezért az ajándékért.
Egy anya észrevétlenül is tudja formálni a gyerekét. Néha csak azzal, hogy meghallgatja.
Az anya szíve egy mély szakadék, aminek az alján mindig megtalálható a megbocsátás.
Akár tetszik, akár nem, kialakul a hatodik érzéked, ha a gyerekedről van szó - a zsigereidben érzed az örömét, a bánatát, és a szívébe hatoló éles szúrást, amikor valaki fájdalmat okoz neki.
Apának lenni nem olyan pofonegyszerű. (...) Nem csupán abból áll, hogy a zöld mezőn hajigáljátok a labdát, vagy két tökéletes copfba fonod a lányod haját. Tudnod kell a kedvenc meséje minden szavát fejből, felébredni az éjszaka közepén egy másodperccel azelőtt, hogy hallanád kipottyanni az ágyából, figyelni, ahogy piruettezik a tüllszoknyájában. (...) Fenntartani az illúziót, hogy te vagy a főnök, bár azóta elvesztél, hogy ringató karodból felpillantva először rád villantotta huncut mosolyát.
Ez az apák feladata. Büntetnek. Mert szeretnek. Bármit tettél is.
Az anyaszív örömét, búját és aggodalmait csak az anyák értik meg.
Az anya érzése a legboldogítóbb vagy a legfájdalmasabb, aszerint, amint a sors ezt neki osztályrészül juttatja.
Ahhoz, hogy csodálatos gyerekkorod legyen, csodálatos szülőkre van szükséged. Csodálatos szülő pedig egyetlen módon lehet az ember: ha nagyon szereti a gyerekét. És ha jól szereti. Ha hagyja, hogy tegye a kicsi, amit szeretne, ugyanakkor figyeli, hogy mit tesz a gyerek nagyon jól.
Egy középosztálybeli családban természetes, hogy egy fiútól elvárják, a maga életében valósítsa meg apjának néhány álmát.
Gyermekeink mélyen hisznek a jóságunkban. Úgy gondolják, szüleik tisztességes és becsületes emberek, és álmukban sem gondolnák, milyen súlyos vétkek száradhatnak a lelkükön. Ez persze csak az első nagy eszmélésig van így: a kamaszkorból kikapaszkodó ifjút már nem lehet megvezetni.
Nyilvánvalóan nem létezik olyan recept, amivel gyorsan és könnyedén válhatunk tudatosabb szülővé. De rendelkezésünkre áll néhány hozzávaló, amelyek tradicionálisan a kölcsönös szeretet és tisztelet érzéséhez vezetnek. A legjobb hozzávalók a szelídség, megértés, nyitottság és elfogadás.
Az elfogadás nem azonos azzal, hogy mindent eltűrünk, hanem mélyreható megértése annak, hogy szülőként nincs szükség sem gyermeked, sem saját érzelmeid, gondolataid, cselekedeteid véleményezésére.
Mindig aggódunk a gyerekeinkért. Nem számít, hány évesek. Mindig vigyázni akarunk rájuk.
Ha mást nem is csinál az ember, csak beszél nekik a munkájáról, gondolatairól, a napi eseményekről, és fiatal felnőttként kezeli gyerekeit, akkor máris segített nekik abban, hogy gondolkodó ember váljék belőlük.