Idézetek a szülőről
Apa csak az lehet, aki egyszer megválik fegyvereitől, és hagyja a fiát a napra jutni.
Attól a perctől fogva, hogy megszületik a gyermeked, aggódsz, hogy a világ mit fog velük tenni. Azon gondolkozol, hogy te magad mit fogsz velük tenni. Saját magunk lehetünk a legnagyobb ellenségünk.
Nagy különbség van a tiszta gyöngédségből fakadó simogatás és aközött, amire azért szánja rá magát az ember, hogy véget vessen a sírásnak. Az első esetben a kisbaba a gyöngédség középpontjában érzi magát, a másik esetben érzi, hogy ki akarják vágni az ablakon.
A világ jövője a gyermekben rejlik. Az anyának olyan szorosan kell őt magához ölelnie, hogy tudja, ez az ő világa. Az apának pedig fel kell vinnie a legmagasabb hegyre, hogy lássa, milyen ez a világ.
A betegápolás nem a férfi dolga, nem az ő területe. A beteg gyerek mindig az anyjáé, hiszen az anyai érzés diktálja így!
A bölcs természet úgy rendelte, hogy az anyaság apró hőstetteinek, az álmatlan éjszakáknak, a testi fáradságoknak, a szerető türelmességnek legyen egy nagy jutalma: abban az imádathoz hasonló érzésben, mellyel nem a gyermek ragaszkodik anyjához, hanem az anya gyermekéhez. (Mert hisz szeretni sokkal nagyobb boldogság, mint érezni a szeretetet.)
Nem tudom, hogy melyik jobb, ha a gyerekeid boldogok, vagy hogy főiskolára járnak. Nem tudom, hogy érdemes-e összeveszni a lányoddal azért, hogy jobb élete legyen, mint neked.
Az emberek, ha idősebbek lesznek, és rájönnek, hogy senki se hallgat rájuk, bosszúból gyereket szülnek maguknak, hogy legyen valaki, aki előtt játszhatják a felnőttet és mindentudót.
Szülőként is lehet tévedni és hibákat véteni. Nincs olyan felmenő a világon, aki tökéletes lenne. Az igazán jó szülői viselkedés elbírja a tévedések beismerését, a bocsánatkérést és az újrakezdés próbálkozásait.
A gyereknevelés és tanítás során az a legfontosabb, hogy egy gyerek mindig tudja, akkor is szeretik őt, ha nem tökéletes, és hogy ezen képes javítani. Ez olyan bizalom a felnőtt részéről, amit minden korú gyerek megérez. Hogy hisznek benne. Tévedhet és hibázhat. Nem kell tökéletesnek lennie. A világ sem az.
A fiúk nevetnek a lányokon és amiken keresztülmennek miattuk, de akkor már nem fognak nevetni, amikor a saját lányuk arcáról kell letörölni a könnyeket, mert valaki ugyanígy bánt velük.
Minden gyerek jó. Jó, ha jól érzi magát a világban, ha biztonságban van. Ha a szülei mosolyognak, ő is mosolygós. Ha feszültek, ő is feszült. Ha barátságosak, ő is barátságos. Ha nem őszinték, ha titkolóznak, ő is így tesz. Szomjazik a jó példára és a szeretetre. És, ha rosszul érzi magát, ha "rosszalkodik", a legtöbb, amit érte tehetsz, hogy még jobban szereted.
Hálás vagyok érte, hogy hagytak gyereknek lenni! Nem oktattak, nem neveltek, nem irányítottak úton-útfélen és minden pillanatban. Hagytak annak lenni, aki vagyok, aki leszek.
A szülők csak jó tanácsot adhatnak és irányíthatnak, de a jellemét mindenkinek magának kell kialakítania.
Tabula rasa Anyánk lelkében a rólunk alkotott tiszta kép.