Idézetek a sorsról
Fordult a Föld, hogy közelebb kerüljünk, Megfordult maga körül felénk, Mígnem álmában összehozott minket.
Ha ezt a létet összetörted, Majd támad más a rom felett. E föld ölén fakad, mi boldogíthat, S e nap ragyogja itt be kínjainkat; Ha már ledobtam ezt a terhet, Legyen, mi lesz, s ahogy lehet.
Tanuljátok meg, hogy a világot nem emberi kéz teremtette, tehát az események folyására ne is keressetek emberi képre formált szabályokat, igazságokat.
Túlságosan megalázzuk a gondviselést, amikor a saját fogalmainkat tulajdonítjuk neki, amiatti bosszúságunkban, hogy nem tudjuk megérteni.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Csak az esztelenek és rövidlátó emberek hiszik a vaksorsot és azt, hogy mindenkinek a sorsa, végzete előre meg van írva és azon változtatni nem lehet. Igenis lehet! Mindenki maga intézheti sorsát, az okos okosan, a bolond és ügyefogyott ostobán... Az okos belekap a sors kerekébe és úgy fordítja maga felé, hogy a jó útra terelődjék.
Nem akarok többé olyat, amit nehezen lehet megszerezni: a sors nem akarja, hogy megszerezzem, különben könnyen adná.
Az életben semmit sem lehet félszívvel csinálni. Nem lehet kokettálni a sorssal, folyton azt ígérni, hogy majd kicsit később, a következő alkalommal teljesen a tiéd leszek... talán nem is lesz újabb alkalom.
A végzet (...) olyan volt, mint az idő múlása; megváltoztathatatlan, kérlelhetetlen és tökéletesen közönyös az élők személyes igényeivel szemben.
Tudhatjuk-e, mit érlel számunkra a holnap? Mi közeledik felénk, amely lesújthat ránk, vagy magasba emelhet bennünket, mit tudhatunk a jövőről, mikor az egész mai életünk egy szakadatlan, nagy bizonytalanság.
Az ember (...) nem mindig lehet ott, ahová tartozik.
Az életnek is vannak állomásai, mint a vasútnak. Csak épp hogy a vasúton tudjuk, melyik a végső állomás, ahol kiszállunk. Az élet nagy útján azonban mindig azt gondoljuk végső állomásnak, amelyik csak forduló. Kezünkben nincs sem az irányzó-kerék, sem a vészfék, mely a tébolyult vonatot megállíthatná.
Véletlen találkozásokra csak akkor kerül sor életünkben, amikor készen állunk rájuk.
Az ember egyszer elkezdi komolyan venni a sorsát... De akkor már késő rádöbbenni, hogy képtelen változtatni rajta.
Ne feledd: a sors hálóját eleven lelkek szövik, s nem valamiféle hivatal kötelező határidői.
Vannak dolgok, amelyek előre meg vannak írva - néha azonban csak többszöri próbálkozás után tudjuk megvalósítani őket.