Idézetek a reményről
Az élet legnagyobb tudománya az el nem csüggedés, a remény megőrzése, az állandó újrakezdés.
A világon semmi nem olyan védtelen, mint a remény.
Az ember mindig reménykedik.
Természetesen a világ tele van vesztesekkel, de ők is próbálnak valahogy átevickélni az életen. Amellett az sem biztos, hogy mi mindig veszítünk, néha kiegyenlítődik a számla.
Tudom, hogy két kezem nem part és nem erő: maholnap aszu ág, szélvert és remegő. Mentésre ingatag, tartásnak nem elég - síkon át, hegyen át kinyújtom tefeléd.
Addig vagyunk fiatalok, amíg el tudjuk képzelni, hogy előttünk állhat a pillanat, és akkor ér véget az életünk, amikor már arra sem vagyunk kíváncsiak, milyen lehetett volna.
Ha kételkednél az élet erejében és a megújulás hatalmában, csupán figyelj az óriási kőtömb észrevehetetlenül piciny résén áttörő fűszál csodájára.
A remény él, (...) és a szerelem szárnyakat ad neki.
Ha elmegy az életkedved és elbizonytalanodsz, gondolj csak erre: az apályt mindig dagály követi.
Az emberi elme útja nem örömről örömre, hanem reményről reményre vezet.
A reménykedés csupán az ostobaság biztos jele.
Próbáltam úgy tenni, mintha nem hinnék neki, de belülről erősödött bennem a remény, megtörténhet valaha az, hogy egyszer egy nagyszerű srác az én puszta látásomtól hanyatt esik?
A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.
Sohase érd be az álmaidnál kevesebbel. Valahol, valamikor, valahogyan, úgyis megtalálod őket.
Vannak dolgok ezen a világon, amikben úgy bízik az ember, mint egy biztos fogadásban. Amikor ezek cserben hagyják, amikor elmozdulnak onnan, ahová olyan körültekintéssel helyezték őket, az megrendíti az ember hitét.
Facebook
Pinterest