Idézetek a reményről
Egyszer eljön majd a nap, mikor egy rövid perc alatt, elhagyom a széttört álmokat.
Rejtett fény ragyog a dolgok legmélyén - erre gondolsz tán, hogyha így szólsz: van remény. Kutasd hát és tárd ki ablakod, tárd ki rá a két szemed, tisztán lásd az életet!
Olyanok is vagytok, akár az évszakok, és bár a télben megtagadjátok a tavaszt, a bennetek szunnyadó tavasz mosolyog szendergésében, és nem szenved sérelmet.
Aki remél, már retteg is, hogy a remélt sosem következik be.
A régi boldogság helyét halott csend vette át. De nézd csak, amott zöld hajtás ütötte fel a fejét a romok között... az új, jobb élet kezdetének jele.
Lázadjatok mindaddig, míg a bárányok oroszlánokká nem válnak!
Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és a földet.
A nyomorultaknak nincs más vígasza, Csak a remény.
Ha menekül, kétségbeesett és veszélyben van az ember, megtanul hinni a csodában. Különben nem élné túl, amit túl kell élnie.
A pitypang a szerelem növénye is. Sokan úgy tartják, hogy ha elfújod a magvait, a szél elviszi a szerelmedet a szerelmedhez. Ha fújás közben kívánsz valamit, és egy levegővel sikerül minden magot elfújnod, a kívánságod teljesül.
Sohasem él bennünk úgy remény, vágy vagy álom, hogy ne lenne lehetőségünk a megvalósításukra. És az egyetlen dolog, amely meghiúsíthatja őket, az a megalkuvás.
Aki szárnyatlanul él a viharos, ködszürke Időben, nem tehet mást, mint vár - várja a jobb világot, s a partot. Így élünk. Jó azoknak, akik várni tudnak még - mert sokan már nem is várnak, egyáltalán.
Ah, a szív is úgy nyilik meg, Mint sötétben a szemek. Boldogságban zárva tartja Rózsaszínü ajtaját, Az örömnek gazdag árja, Hogy ne fojtsa el lakát; Búban, kínban, szenvedésben Titkos mélyeit kitárja, Hogy, ha még van, a reménynek Elfogadja sugarát.
Múló örömök sivár létünk színpadán, mikor egy szó hallatán dobban a szív. Sajnos vége lesz, tudjuk már a kezdetén, túl az álmaink ködén a semmi hív. De addig van remény, minden perc ünnepel, hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Ha van valami, amit nagyon szeretnél, de nem tudod, hogy mit tegyél, csak csomagold be, és add Isten kezébe.