Idézetek az önismeretről
Virág a virágban, kő a kőben, ég a tengerben, ember az emberben látja meg képmását, és leli meg együvé tartozását.
Nincs kellemetlenebb, mint ha mások tudomást szereznek a fogyatékosságainkról. Rontja a házassági kilátásainkat.
Vannak könnyek, amelyekkel, miután másokat becsaptunk, becsapjuk saját magunkat is.
Az igazsághoz csak önmagunkon át juthatunk el.
Akkor kezdjük buzgón bevételeinket és kiadásainkat feljegyezni, amikor nincs pénzünk. Akkor készítünk precíz műjegyzéket, amikor képtelenek vagyunk új műveket létrehozni. Amikor pedig legbensőbb titkainkat napi szorgalommal a naplónkba visszük, az alighanem a személyiségválság jele.
Én bizony nem félek a bűntudattól - úgyis hamar elmúlik.
Úgyannyira kellettél nekem, hogy már-már önmagadtól is elvettelek volna, holott határozottan kár lett volna érted. Ijesztően háborodottá tettél. Félelmetes dolgokat tudtam meg magamról, általad.
A barlangélet ott kezdődik, amikor rejtem, dugom, takargatom a dolgaimat, és mindenre van kifogásom.
Ne tartsuk magunkat túl bölcseknek, s mindjárt nem leszünk túl ostobák gyermekeink szemében.
Két nő lakik bennem: az egyik meg akar ismerni minden kalandot, át akar élni minden örömet és szenvedélyt, a másik viszont hétköznapi életet szeretne, biztonságot, nyugalmat, boldog családot. Én vagyok a háziasszony és a szajha, két lélek egy testben, akik egymás ellen harcolnak.
A közömbös valójában önmaga iránt érdektelen - hiszen a kőszívűség sohasem másokkal kezdődik, hanem önmagunkkal.
Ezer haszontalan mondatnál többet ér egyetlen szó - mert az önmérséklet nyugalmat ad.
Az igazság te magad vagy. Magadat keresed életed minden pillanatában. Mivel az első pillanatban ugyanazt teszed, mint az összes többiben, ha jól figyelsz, már az első pillanatban mindent láthatsz. Utóbb csupán azt ismétled, amit korábban elrontottál.
Ezer dicső harcosnál többet ér az az egy, amelyik képes legyőzni önmagát - mert az önuralom nyugalmat ad.
Az számít, mi vagy, és nem az, mit gondolnak rólad.
Facebook
Pinterest