Idézetek az önismeretről
Ismerd magadat és magad által az embereket; ez ismeret nélkül tudományod holt tudomány. (...) Magunknak magunkról számod adni, már ez is felette nehéz és hosszú figyelem s gyakorlat következése: másokról pedig ítéletet hozhatni, nemcsak felette nehéz, de felette bizonytalan.
A fény harcosa tudja, hogy vannak hibái. De azt is tudja, hogy egyedül nem tud fejlődni.
Én egy elvetélt művész vagyok, aki tele van hóbortos ötletekkel és fellengzős igényekkel, és talán a boldogság képességével is, de nincs meghatározott eszköze mindennek a kifejezésére.
A fény harcosa tisztában van a hibáival. De tudja azt is, mik az erényei.
Senki nem képes arra, hogy kicserélje egy másik lény személyiségét; a legtöbben még önmagunkkal sem boldogulunk. Effélére vállalkozni annyi, mint fejest ugrani egy dúsan lakott kígyóverembe.
Ne képzeld, hogy te vagy az erősebb. Csak én vagyok a gyengébb.
El akarom hitetni magammal, hogy még mindig itt van? Vagy azt szeretném, maradjon belőle valami, ha örökre elmegy?
Elég gyakran konfrontálódok, veszekszem, és ezért egyáltalán nem könnyű kapcsolatban élni velem. A legkedvesebb ember vagyok a világon, drágáim, de nagyon nehéz együtt élni velem. Nem hiszem, hogy bárki el tudna viselni, és időnként túl nagy elánnal is próbálkozom elérni az ellenkezőjét. Bizonyos értelemben önző vagyok, mindent a magam szabályai szerint akarok játszani, de ki nem? Nagyon tudok szeretni, nagyon sokat tudok adni. Sokat kérek, de cserébe sokat adok.
Nem lehet ura önmagának, aki nem ismeri magát. Az arcnak van tükre, a léleknek nincs.
A dolgok azért történnek egy bizonyos módon, mert elszúrunk vagy elszalasztunk ezt-azt, ostobaságokat csinálunk, néha egyszerűen nem látunk a szemünktől. Rengeteg gógyi és kurázsi kell ahhoz, hogy azt tegyük, amit kell, és nem mindenki képes erre. Néha időbe telik, míg kispekuláljuk a megoldást, és akkor már késő. De helyre kell hozni, ha lehet. Nem nézhetjük ölbe tett kézzel, amint elfuserálódnak a dolgok, mi meg csak sopánkodunk, hogy a sors így akarta.
Pontosan három óra, kétségbevonhatatlanul három óra van. Rendszeresen ellenőrzött gépezet apa ingaórája, nem késik, nem siet. Apa ellenőrzi, apa helyesbíti a járását, ha kell. Ritkán kell állítani rajta. Ugyanúgy jár, mint amikor még csodálattal néztem föl rá a kastélyban. Megmaradt annak, aki volt. Én nem maradtam meg annak, aki voltam.
Nem vagyok egy spontán ember. De ha egyedül vagy a világon, igazán egyedül, nincs más választásod, mint hogy nyitott legyél az ötletekre.
Amikor egy személy önmagát sem tudja becsapni, lehetősége sincs arra, hogy megtévesszen más embereket.
Ami kívül van, azt nehezebb megváltoztatni, mint ami belül van.
Bármikor, ha engedek az érzelmeimnek, fájdalom ér. Mindig ez van. Megismerek egy fickót, azt hiszem, remek a helyzet. Bárkinek az járna a fejében, milyen jó irányban halad, én meg azt várom, mikor ér csalódás.
Facebook
Pinterest