Idézetek az önismeretről
Néha el kell távolodnunk attól, amit akarunk, hogy rájöjjünk, tényleg akarjuk.
Milyen óriási a világ... És milyen lehet, hogy az ember egy nap felébred, és hirtelen önmagának egy olyan oldalát találja meg, amelyről még azt sem tudta addig, hogy létezik.
A jövőnk néha attól függ, kik vagyunk, nem attól, hogy mit akarunk.
Tabukkal vettük körül magunkat, mert nem tudtunk szembenézni a gyengeségeinkkel.
Az élet értelmét nem fogjuk megtalálni egy valaki más által megírt, kő alá rejtett levélkében. Csak akkor találjuk meg, ha önmagunkból kiindulva értelmet adunk neki.
Ha például mindenféle kikötés nélkül örökölnénk 20 millió dollárt, ugyanúgy töltenénk-e napjainkat, ahogy most? És ha tudnánk, hogy legfeljebb tíz évet élhetünk, maradnánk-e jelenlegi állásunkban? Ha a válasz nem, az jelent valamit. Ez a teszt nyilván nem határozhatja meg az ember életének folyását, de a rávezetés ügyes, és a válasz tisztázó erejű lehet.
Vannak a fizikai túlélésnél fontosabb dolgok is. Képesnek kell lenned tükörbe nézni.
Az ember ne abban igazolódjék, amit tud, hanem abban, aki ő maga.
Megtanultam, hogy azok a források, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy valóra váltsuk álmainkat, bennünk vannak, csupán arra a napra várnak, amikor úgy döntünk, hogy felébredünk, és igényt támasztunk velünk született jogainkra.
Az ember nem szállhat szembe saját természetével.
Az egész Világegyetemben csak egy morzsa vagyok. Nem törekszem több lenni.
Jó ember vagy! Tudom, sokan mondták, hogy nem! Annyiszor hallottad, hogy talán kezded elhinni. De nem engedheted meg másoknak, hogy megmondják ki vagy. Magadnak kell eldöntened!
A magunk korlátait más nem lépheti át helyettünk.
Eltemet a múltam, de a leckét megtanultam. Lehet a felszín más, de itt legbelül Én ugyanaz vagyok, aki voltam.
Gonoszság mindaddig létezik, míg az ember nem ébred önmagára. Utána eltűnik - ahogy a fényben megszűnik a sötétség.