Idézetek a nyelvről
A nyelvismeret hiánya (...) az ország számára tragédia, (...) az idegenvezetők számára helyzeti előny, hiszen a nagy tömegeknek csak addig lesz szükségük erre a szolgáltatásra, amíg fel nem nő egy olyan generáció, amely már magabiztosan mozog a világban, és legalább alapszinten képes megértetni magát.
Nehéz egy nő érzéseit leírni olyan szavakkal, melyeket férfiérzésekre találtak ki.
A legkifinomultabb nyelvet többnyire egyszerű, jelentéktelen szavak alkotják.
A bizonyosság keresésénél is fontosabb az érthetőség elérése.
A "Youtube-videós" kifejezés ugyanolyan nonszensz, mintha egy íróra azt mondanánk, hogy Word-író.
Van állati kommunikáció is, de az állatok csak érzelmeket tudnak kommunikálni. Az ember viszont a nyelv segítségével gondolatokat képes átadni a másiknak. Ez jelentett hihetetlen előrelépést és új utat. Az állati tapasztalat mindig egyedi. Attól okos egy állat, hogy a saját környezetében szerez tapasztalatokat. Az ember a tapasztalatokat beburkolja egy gondolati köntösbe, amit hiedelemnek nevezünk, és ez a hiedelem átadható. A társainknak nem kell ugyanazt megtapasztalni a felhasználáshoz.
A nyelv néha korlát, nem pedig ösvény.
Ha a látható dolgokat megilleti a név, akkor ezt a jogot a láthatatlanoktól sem illő elvitatni. Szerelem. Éhség. Gyűlölet. Fáradtság. Undor. Álmosság. Még így is megeshet, hogy a világ egy napon úgy pusztul majd el, hogy nem kapott nevet minden szeglete, annyi benne a megnevezendő.
Szeretem a szavakat. A hosszú mondatokat, a sokáig a levegőben lógó sóhajokat. Szeretem, amikor a szavak mást mondanak, mint első hallásra gondolnánk; vagy valahogy másképpen mondják ugyanazt.
A helyesírás csupán emberek közötti megállapodás kérdése, semmi köze a valósághoz, semmi köze a természethez. Lehetne mindent másként is írni, tetszés szerint.
Aki nem szereti a latin nyelvet, és nem hordja szívén a rendhagyó igék ügyét, az a társadalom szemete, gonosztevő és hazaáruló.
A nyelvben az a bámulatos, hogy milyen pontatlanul használjuk, és mégis sikerül elboldogulnunk vele. (...) Ha a szavak csavarok és anyák lennének, akkor az emberek bármelyik csavart be tudnák csavarni bármelyik anyába: egyszerűen átfolyatnák az egyiket a másikon, mint valami szürrealista festményen, amelyen minden képlékennyé vált. Az emberi kezekben a nyelv az alkotóelemeinek a durvaszemcsés volta ellenére majdnem olyan, mint egy folyadék.
A nyelv története egyben azoknak a kultúráknak és civilizációknak a történetét is magában foglalja, amelyből a nyelv ered. A nyelv tükrözi és megmagyarázza az őt éltető közösség kultúráját és történelmét.
Óránként több milliárd agysejt pusztul bele, hogy az emberek megfejthetetlen titkosírással rövidítik a nyelvet.
Semmink sincs - csak múltunk van, és múltunkban gyönyörűen zengő nyelvünk.