Idézetek a művészetről
Számtalan festő- és kézművesműhely lassú technikai, kulturális és művészi előrelépésére volt szükség ahhoz, hogy eljussunk a Sixtus-kápolnához. De a Sixtus-kápolna mennyezetét mégiscsak Michelangelo festette.
Az emberek örökké akarnak élni, ezért "halhatatlan" szimfóniát komponálnak, "az örök dicsőségért" szállnak harcba a csatamezőn, vagy akár feláldozzák az életüket, hogy a lelküknek "örök üdvösség jusson a paradicsomban". Művészi kreativitásunk, politikai meggyőződésünk vagy épp vallásos áhítatosságunk hajtóereje nagyrészt a haláltól való félelem.
Az énekesi létnek az egyik nagyon fontos része, hogy megtanuld a kritikát kezelni.
Az elégedettség az alkotás halála, abból még soha nem született semmi, vagy ha igen, arra én nem vagyok kíváncsi.
A művészet az, ami valamiféle valóságot fejez ki. A művész képes arra, hogy benyúljon valamely, számunkra megközelíthetetlen világba (...), megragadjon valamit, azt ki is hozza onnan, és úgy tudja kifejezni, hogy én, a hallgató, olvasó, néző is megérezzem, hogy miről van szó.
Erdők zugában dalol a madár, A dala gyógyít, szíved hogyha fáj, Törődik-e aztán valaki véle: Hogy a kis dalnok elpusztul-e, él-e? Szétfoszlik szárnya egy tüskés bokorban, Sírját se tudja soha senki: hol van?
Ha a tollam hegyére piros-fehér-zöld pántlikát kötök, avval ugyanúgy nem lehet írni, mintha sarló-kalapács lenne ott vagy sábeszdekli. A tollam hegyén a tollam hegye kell legyen - meg egy kevés téma. A kokárda helye a szív fölött van kijelölve.
A művészet, a színház fészket rak ideológiai lombozatokon, vagy az ideológia rak fészket a művészet, a színház vadregényes berkeiben, számítani lehet rá, hogy elállja az utat a növekedést serkentő fotoszintézis elől, és a teljesítmények oxigénkibocsátása, egészségessége veszélybe kerül. Születhet érték és minőség így is, de a rossz hangulat rendre megöli a felettük érezhető közös örömöt.
Minél tehetségesebb egy színész, annál nehezebben kezelhető. A rendezés és az igazgatás éppen abban áll, hogy az, aki rendez vagy igazgat, a nehezen kezelhető színészeket, ha nehezen is, de kezelni legyen képes.
Zseniálisnak besorolni leginkább halott művészt illik. Az élő művész lehet egyszer-egyszer nagyon-nagyon jó, de mégis ott van egy új korszakban való elévülés és romlandóság rizikója.
A magyar színész senki másra nem számíthat, csak arra, hogy tetszik a népnek. A nép pedig nagy átlagban rossz ízlésű, és bár ez sajnálatos, bizonyos színészek számára néha még szerencse is.
A színházi közhiedelem úgy tartja, hogy a pályához húsz százalék tehetség és nyolcvan százalék szerencse kell. Az én beosztásom más. Szerintem száz-száz százalék tehetség, szerencse meg szorgalom és ötszáz százalék szívósság szükséges.
Aki fölmegy a színpadra, annak a személyisége azonnal pőrévé válik. A színészet ugyanis akár jó, akár silány, a lemeztelenedés művészete. Ott fenn mindenkiről minden kiderül.
A "művészetet" (...) nem lehet sem tanítani, sem tanulni.
Ha egy színész - akár egy komédiában is - nem azt keresi, hogy miképp tépheti fel sebeit, miképp enged belátást titkaiba, miképp él meg olyat, amiből a néző saját sebeire, titkaira ismer, nincs értelme az egésznek.
Facebook
Pinterest