Idézetek a művészetről
A művészet az, mely legszemléltetőbben bizonyítja be: mily naggyá lehet az ember, ha a Természettel egyesülni tud s hogy milyen semmi egymagában, mikor elszakadt a Természettől.
A reklám nemcsak ipar, hanem művészet is.
A legnemesebb művészet másokat boldoggá tenni.
Akkor komikus valami, ha azt tiszta szívvel, őszintén és mélyről jövően csináljuk. Ha elmókázom, kevésbé hat.
Legyünk megértők a fiatal írókkal, akik mindaddig fiatal írók maradnak, amíg a helyüket keresik a társadalomban, általános érvényűnek tartják a közérzetüket, jogosaknak az igényeiket, és megváltoztathatónak a világot. S ha a viselkedésüket olykor barátságtalannak érezzük, elég, ha megsúgunk nekik egy titkot: ne tévessze meg őket, hogy a látásunk megromlott, a járásunk lassú, és a hangunk öreges. Ez csupán a látszat. Mi is mindannyian fiatal írók vagyunk.
A művészet értékeit nem lehet előre racionálisan megtervezni, mint a mérnöki konstrukció esetében. Éppen a jó, a szép keresése és meghatározása folyamatában válik a társadalom fontos kommunikációs tervévé, ahol egy-egy nemzedék keresi és találja meg identitását, az élete értelmét. A művészettel az ember megélheti azt a vágyát, hogy a valóság mellett új világot teremtsen, de alkotásai nem taszítják káoszba a társadalmat.
Csak a halál után érdemes az életművet megmutatni.
Egy kis szerep megnőhet a színpadon (mint ahogy egy látszólag nagy szerep is összemehet...); a színházban bármi megtörténhet.
A kép nem belőlem áll, hanem abból a párbeszédből, amit az univerzummal folytatok, meg az anyaggal, miközben létrehozom. Tehát ha elég jó az a parabola, az a vevőberendezés, akkor elég sok hullámot be tud gyűjteni a mindenségből. Ez egy prizma.
Egy nagy mű létrejövéséhez két feltétel együttléte okvetetlenül szükséges: egyik a tudás öntudata, másik az ihlet önkívülete. Külön-külön mindegyik kevés.
A színésznő mindig panaszkodik. Akkor is, ha játszik, akkor is, ha nem játszik.
A forma csak azok számára bilincs, akik nem uralkodnak fölötte.
Mikor van egy művészeti alkotás befejezve? Ha már nem beszél olyasmit, ami fölösleges.
A jó rendező olyan, mint egy idegenvezető, kézen fog és elvezet egy számomra ismeretlen tájra...
A kreativitás sem más, mint új összefüggések létesítése a külvilágból érkező információk alapján. Ezek az új gondolatok képezik a művészet, a tudomány és a technika új vívmányainak alapját.