Idézetek a művészetről
Az írás (...) egyfajta útkeresés. Annak a kérdése, miként tudom a problémáimat rögzíteni.
A jó színész fogalmát csak akkor lehet igazán kialakítani, ha már megtaláltad és dolgoztál vele.
A jó rendező élvezi a felvételeket. A rossz vágja.
A tánc először robot, azután idomítás, és csak végül öröm.
A színésztehetség furcsa gyümölcs. Biztos, hogy valamikorra beérik, de nem biztos, hogy időben szüretelik le.
Minden statiszta felfedeztetésről és nagy szerepről álmodik. Ha nem lenne ez az álom, nem lennének statiszták sem.
Egy rosszul megformált szerep olyan, mint a beázás. Maradandó foltot hagy maga után...
Az egész élet egy harc, és a színház talán még inkább az.
A különböző művészeti ágakban általában gyötrődésből jön létre valamiféle önkifejezés.
Nekünk, művészeknek egyik legfontosabb feladatunk, hogy erősítsük mindenkiben a toleranciát, az önzetlen szeretetet. Még abban a tudatban is, hogy nem mindig számíthatunk viszonzásra érte.
A népszerűség mulandó, nem egyedül ez adja meg a művészi rangot.
A rajz szemléltetően megmutatja nekem, amit a könyv teljes tíz oldalon magyaráz.
A műalkotáshoz igazság kell, nem őszinteség.
A művészet öröm a műkedvelőnek, üzlet a kontárnak és állandó lelki szenvedés az igaz művésznek.
A piktúra (...) olyan, mint az alkoholista kezében az alkohol, nem könnyű lemondani róla. Aki ezt véglegesen meg tudta tenni, nem is lehetett nagy festő! Azonban a lángész is ember, akkor is remél, amikor már alig van remény.
Facebook
Pinterest