Idézetek a küzdésről
Ha sokat kívánnak valakitől, és nem nézik el neki, ami hiányossága van, azt mutatja, hogy jó lélekkel vannak hozzá.
A gond és fájdalom tartja az embert életben. Vagyis az, hogy az ember megpróbálja a gondot és a fájdalmat elkerülni. Nálam ez teljes munkaidős állás volt.
Az ember mindig elesik és mindig fölkel. Ilyen az igaz ember élete.
Látod, mindig figyelni kell, hogy mi történik veled, mert ha minden megbolondul, és nem veszted el a fejed, akkor irányíthatsz mindent, pedig el sem hitted volna, mikor visszanézel, hogy így mennyire vitted.
Csak az állja ki a próbát, aki rááll, hogy kipróbálja.
Nincs reménytelenebb út, mint amely a tökéletességhez vezet; minden lépés új, beláthatatlan messzeségekre nyílik: s az ember elszörnyed e távlatok láttán és tudja, hogy nem szabad meghátrálni, sem megpihenni, mert lezuhan.
Az ember természeténél fogva idegenkedik a fájdalomtól és a kényelmetlenségtől. Azt akarjuk, hogy minden simán menjen. Pedig ha mozdulatlanok maradunk, nem fogunk fejlődni. Ha mindig a biztonságos játszmát választjuk, álmaink sosem válnak valósággá. Nem kapjuk meg, amit akarunk, ha azt várjuk, hogy Isten a küszöbünkre helyezze azt. Magunkhoz kell ölelnünk a nehézséget és a változást, ha kiteljesedett életre vágyunk. Ha a hajó nem inog, az azt jelenti, nem tart sehová.
Minden ember és minden nemzet életében felvirrad a nap, mikor meg kell érteni, hogy semmire és senkire nem számíthatunk e világon: egyedül vagyunk. (...) Ez a pillanat, mikor minden ember - néha fogcsikorgatva, akarata ellenére - hős lesz.
A legjobb dolgok nem jönnek könnyen. Küzdeni kell értük. És a világon semmi nem olyan fenséges, mint azok a dolgok, amelyekért a legkeményebb küzdésen át vezetett az út.
Minél rövidebb idő alatt, minél nagyobb pofonokat ad az élet valakinek, annál nagyobb sansza lesz úgy dönteni, hogy változtasson az életén.
- A hangyák is félnek a medvétől. - Mert nem gondolkodnak eleget ahhoz, hogy rájöjjenek, ha mind összefognának, elbánhatnának még azzal a medvével is.
Ki holtig küzdve fáradoz, az megváltást remélhet.
Gyémántot nem lehet csiszolni súrlódás nélkül, az ember sem válik tökéletessé megpróbáltatások nélkül.
Ha ellene szegülünk a szerencsétlenségnek, ezt az igyekezetünket nem mindig koronázza menekvés a pusztulástól, de minden pusztulás azzal kezdődik, hogy elveszítjük akaratunkat az ellenálláshoz.
Ha kidobnak egy ajtón, nem elég visszamászni az ablakon, vágni kell a falon egy másik ajtót.
Facebook
Pinterest