Idézetek a küzdésről
Van egy régi mondás. "Ami nem öl meg, erőssé tesz." Nem hiszek benne. Szerintem dühösek és szomorúak lesztek attól, ami meg akar ölni.
Hihetetlen, mikre képes az ember, ha tudja, hogy muszáj.
Hogy megnyerd a versenyt, részt is kell venned benne.
A tagadástól egyáltalán nem oldódik meg a helyzet, sőt. A tagadás olyan, mintha leragasztanánk egy üres üzemanyagtankot jelző mutatót egy smile-val.
A bajban a kiutat keressétek, egymást vigasztaljátok és erősítsétek, bátorítsátok. Ha így tesztek, a baj is javatokra válik, mert nagyszerű barátságba fűz össze benneteket.
A stressz az élet díszlete, amely előtt évmilliók óta zajlik történetünk. Éhezés, háborúk, veszedelmek: az emberi élet szinte másból sem áll, mint helytállásból.
A legtöbb ember életében eljön egyszer az idő, amikor elhatalmasodik rajta a félelem. Ettől azonban nem válik gyávává. Azok a gyávák, akik semmit sem tesznek, amikor a félelem pusztulással fenyegeti őket. Amikor a szükség úgy hozza, szembe kell nézned a félelemmel. Ha így teszel, megeshet, hogy nem éled túl, de ha meghalsz, legalább nem gyáván távozol a másvilágra.
Azt akarom, hogy ne csak a pályán, hanem az élet bármely területén (...) az időzítésre törekedjetek! Fogjátok meg és ne eresszétek el a pillanatot, mert ha egyszer el kell majd számolnotok velük, akkor tudjátok majd meg, hogy győztesek voltatok, vagy pedig vesztesek! Hogy éltetek, vagy haltatok! Legyen szó bármilyen harcról, mindig az győz, aki mindent belead, az élete árán is!
Hogy ha az ember sokáig hordozza a démonait, elkezdik megszállni.
Van egy határ, amin túl fölöslegessé válik minden igyekezetünk.
Valaki úgyis lelök a szikláról, ha nem ugrasz magadtól.
Soha nem találni mindenre jó megoldást, különben az élet nem lenne olyan, amilyen.
Léteznek megoldások azokra a bonyolult helyzetekre, amelyekkel az élet elkerülhetetlenül szembesít minket.
Egyedül a cselekvés enyhítheti a kétségbeesést.
Világosság nem a világ valóságának magunkból való kitakarítása révén támad bennünk, mai emberekben, hanem a hétköznapi világon át vezető, szenvedésekkel, vagyis tanulással kikövezett úton. Ha figyelmesen haladunk rajta, idővel mindennek a helyét megleljük. Helyet a rend teremt. (...) Akiben rend van, annak a lelkében mind több és több a hely.
Facebook
Pinterest