John Scalzi

Néha nem tudom, hogy az életem ennyire bonyolult-e, vagy csak túl sokat töprengek a dolgokon.

Minden ugyanolyan, mint amilyennek megismerted. Éppen ez a lényeg. A változás benned van.

A kamaszok lehetnek hülyék és csökött agyúak, de általában a felnőttektől kapott minták alapján viselkednek úgy, ahogyan.

Mindenki hazudik, mert mindenkinek, aki tudatos, van egy képe önmagáról, amit igyekszik fenntartani.

A csúcstechnológia téveszméje, hogy figyelmen kívül hagyja az alsóbbrendű megoldások hatékonyságát.

Nem vagyok őrült, (...) csak finoman kalibrált az elfogadható kockázatérzékem.

Hiányzott a feleségem. A hiányát könnyebb volt elviselni a temetőben, ahol mindig is halott volt, mint az összes olyan helyen, ahol élt.

Az öregséggel nem az a baj, hogy egyik istenverte dolog jön a másik után - hanem hogy minden istenverte dolog egyszerre jön, állandóan.

Részben az tesz minket emberré, amit másoknak jelentünk, és amit mások jelentenek nekünk.

Gyűlöltem, hogy én is olyan ember lettem, aki a temetőbe jár a halott feleségét látogatni. Amikor (sokkal) fiatalabb voltam, olykor-olykor megkérdeztem Kathyt, mi értelme ennek. Az az oszló hús- és csonthalom, ami valaha egy ember volt, már nem ember, csak egy oszló hús- és csonthalom. Az ember nincs többé – a mennybe, vagy a pokolba került, valahová vagy sehová. Ennyi erővel egy marhaoldalast is látogathatnék. Aztán megöregszel és ugyanezt gondolod. Csak már nem érdekel. Ennyid maradt.

Amikor tinédzser vagy és szerelmes, azt mindenki tudja, csak te nem, és az, akibe szerelmes vagy.