Idézetek a küzdésről
Aki nagyra tör, annak nagy árat kell fizetnie.
Semmi sem könnyű, ami igazán értékes.
A világ megtör mindenkit, ám a töréspontokon erősödik, aki állja.
A bölcsek kinn a világban válnak nagykorúvá, az élet szennye és fájdalma közepette.
Erősnek kell lenned, mert csak magadra számíthatsz.
Néha az elménk megvéd minket bizonyos dolgoktól, amíg készen nem állunk arra, hogy megbirkózzunk velük.
Az üres vágyakozás mit sem ér. A szavak és a gondolatok nem változtatnak meg semmit. A valóság kemény és kérlelhetetlen, és mit sem törődik azzal, hogy mit gondoltok, éreztek vagy mondotok róla. Vagy legalábbis nem volna szabad neki. Szembenéztek vele, leküzditek a nehézségeket, és élitek tovább az életeteket.
A gondolatok azért léteznek, hogy minél több elénk tornyosuló problémát megoldhassunk. Elsősorban azokat a problémákat nem vagyunk képesek megoldani, amelyeket nem tudunk megfogalmazni, és ezek legnagyobbrészt olyanok, amelyeknek nem vagyunk tudatában. A felmerülő problémák esetén a legalapvetőbb kihívás az, miként tudjuk szavakba (vagy esetenként egyenletekbe) önteni azokat. Ha ezt megoldjuk, képesek vagyunk megtalálni a problémával ütköztethető és a problémát megoldó gondolatokat.
Néha az egyszerű megoldás a jobb.
A nagy megpróbáltatások és elviselhetetlen szenvedések időszakában segítségért lehet fordulni a szellemek seregeihez, hogy avatkozzanak be az ember dolgaiba.
Én kiskoromban szentül hittem, hogy a felnőttek mindenhatóak. Biztos voltam benne, hogy bármit el tudnak intézni. Föl sem merült bennem, hogy ne így lenne. Azt hittem, hogy ha felnő az ember, akkor automatikusan tudni fogja, hogy mi a teendő egy adott helyzetben. Ha tudtam volna, hogy az egész csak kétségbeesett improvizálás, nem sietek ennyire a felnövéssel.
Harc nélkül az élet egy nagy halom kacat. (...) Másképp esélyed sincs meglelni a drágakövet a szemétdombon.
Ezekben a kíméletlen időkben muszáj csalni, hogy boldoguljunk!
A verések megedzették az embert, gyorsan megtanultuk, hogy álljunk ki magunkért. A helyzet megtanított rá, hogy ne mutassuk ki az érzéseinket, építsünk falakat magunk köré, és soha ne mutassunk gyengeséget.
Az életben csak az biztos, hogy szenvedni fogunk. Az azonban, hogy hogyan reagálunk a szenvedésre - hagyjuk, hogy megkeserítsen bennünket, vagy nemesebbé válunk általa - nincs kőbe vésve.