Ray Kurzweil

Képesek vagyunk megérteni saját intelligenciánkat - ha úgy tetszik, hozzáférünk saját forráskódunkhoz -, illetve képesek vagyunk felülvizsgálni és kibővíteni azt.

A feltalálás nagyon hasonló a szörfözéshez: az embernek előre kell látnia az érkező hullámot, és a megfelelő pillanatban kell meglovagolnia azt.

Végül az egész világegyetemet át fogja itatni az intelligenciánk. Ez a világegyetem sorsa.

Egy-egy kulcsfontosságú technológiai előrelépés gyakran nem más, mint egy meglévő formula apró megváltoztatása.

A mi varázsigéink a modern világ mágiája mögött rejlő képletek és algoritmusok. A megfelelő sorrend alkalmazásával rá tudjuk venni a számítógépet, hogy hangosan felolvasson egy könyvet, megértse az emberi beszédet, előre jelezzen (és megakadályozzon) egy szívrohamot, vagy megjósolja a tőzsdei árfolyammozgásokat. Ha a varázsige csak egy kicsit is pontatlan, a varázslat meggyengül vagy egyáltalán nem működik.

Mindegy, milyen nehézségekkel kerülünk szembe – üzleti, egészségi, kapcsolati problémákkal, vagy korunk nagy tudományos, társadalmi és kulturális kihívásaival – , létezik olyan ötlet, gondolat, eszme, ami lehetővé teszi, hogy felülkerekedjünk rajtuk. Mi több, meg is tudjuk találni ezt az ötletet, amikor pedig megtaláljuk, át kell ültetnünk a gyakorlatba.

Az intelligencia az evolúció ihletett terméke, és egyben - szerintem - a világ leghatalmasabb "ereje", amely végső soron meghaladja az öntudatlan természeti erőket.

Rendelkezünk a képességgel, hogy áttervezzük a világot az elménkkel, majd tetteink révén valóra váltsuk elképzeléseinket.

Míg az emberi intelligencia néha képes kreativitásában és kifejezőerejében szárnyalni, az emberi gondolatok nagy része nem eredeti, hanem kicsinyes és behatárolt.

A kreativitás lényege a megfelelő metaforák megtalálása.

A nagyobb intelligencia mindig meg fogja találni a módját, hogy megkerülje a kisebb intelligencia által felállított korlátokat.

A legtöbb találmány nem azért vall kudarcot, mert nincs rá igény, hanem azért, mert rossz az időzítésük.