Kornis Mihály
A jóság igenis gondolkodik. Holott a szívünk rossz tanácsadó. A legkevésbé sem érzésből, indulatból, érzelmi felindulásból fakad az, amire a bajban szükségünk van. Érzelmeink felett nem vagyunk urak.
Ha nem akarok több lenni adott önmagamnál, akkor cserbenhagyom a másikat, elárulom magamban az angyalt.
A jog (...) az állam nyelve, hivatalos formában történő gondoskodás, és mint ilyen, gyarló, még az embernél is gyarlóbb, az ember szenvedését nem képes enyhíteni, de kísérletet tesz annak megelőzésére.
A jóság. Az mindig konkrét helyzettől függ. Van, amikor a konok számonkérésem tesz jót a másiknak, van, amikor az ellenkezője. Magára kell hagynom, hogy jót tegyek vele, a másiknak a kezét sem szabad elengednem. Lehet a haragom is jóság.
A rossz mellett ott áll a jó is. Azért van jó, mert rossz is van: mindkettő a szabad ítélet, a szabad akaratunkból származó döntés következtében jön e világra.
Hogy képesek vagyunk valami nálunk többet elképzelni, feltételezni, helyet adni neki magunkban, ily módon szüntelen tágasabbá tenni a lelkünket, az eszünket, a képzeletünket: ez a lehetőség, én azt hiszem, hatalmas ígéret.
Senkit nem lehet megváltoztatni. Neked kell megtalálni a magad rendjét, ha valóban rendet akarsz.
Ne félj a gondjaidtól, hanem üzenetnek tekintsd őket. Lehetőségnek arra, hogy tisztábban láss, és ezáltal erőteljesebben birtokold az életedet, mint eddig. Megértsd, mi a jelentősége annak, hogy te is itt vagy a földön.
Ami hazugság, összesen három napig tart ki. Egyedül az igazság méltó az emberhez. Az igazság megtart. Szomorkodni kevés. Van abban valami makacs butaság.
Erkölcsi és szellmi nagyságok helyett címlapsztárok, szappanmárkák vesznek körül bennünket. Az aki kapja, marja szellemisége dívik. Honnan is tudná a legtöbb ember, mi a különbség szeretet, szerelem és vágy között, ha a közvéleményben még a vezető tekintély és a politikus fogalma közötti különbség is tisztázatlan?
Az élet élvezete nem kiváltság, de nem is bűn. Nem a lusták titka. Az élet szeretete nem kéjelgés, hanem bölcsesség. Derű.
Az emberi élet olyan, mint egy szálló űrrakéta a világegyetemben. Magad vagy a rakéta csúcsán az űrhajóst szállító kabin. De a kabinban - benned - az idő úgy telik, ahogyan te érzed. Ahogy akarod. Ha igazán figyelsz, szinte egy helyben áll. Van idő megcsinálni a dolgokat. Minden, amire adunk magunknak időt, megvalósul. Bennünk.
Bármire képes vagy. Ezt se felejtsd el. Mindenki tud valamit, amit ő tud a világon a legjobban. Azért született meg.
Megenyhül a szívem, annyira sajnálom magam.