Idézetek a képzeletről
Túl sokat gondolkodsz. A gondolkodás csak szenvedést hoz. Légy egyszerű!
A gyerekek azért látják a varázslatot, mert keresik.
Álomvilágból ültess csodát És jó szívvel ápold, hogy nőjön tovább.
Elhatároztam, hogy minden kortyot ráérősen leengedek a torkomon, bele a véráramba... Lassú, nyugodt folyás, míg a fejem újra kitisztul, és az egész világ újra ragyogni kezd. Lesüllyedek egy sokkal boldogabb világba. Ahol nincsenek emlékek. És nincs veszteség. Egy életbe, ahol csak azt látom, amit akarok.
Ha gondolsz valakire, azonnal ott vagy, ha történik vele valami, azonnal érzed, s ha mélyen szeretsz valakit, kilépsz az időből, s az örökkévalóságot éled tovább.
Ha tudsz valamit, akkor ragaszkodni kell a tényekhez. De ha csak álmodozol, semmi nem korlátoz.
Amikor hívogatjuk a gondolatokat, menekülnek előlünk; amikor el akarjuk hessegetni őket, megszállnak minket, és éjnek idején, akaratunk ellenére is nyitva tartják szemünket.
A képzelet minden, pillanatkép az élet eljövendő eseményeibe.
Néha a fantázia szebb, mint a valóság.
Los Angeles-i tündérmese c. film
Néhány röpke óra alatt micsoda távolságokat képes bejárni az emberi elme!
Az emberek nagy részének a szerelmében van egy nárcisztikus elem: vágyaikat rávetítik szerelmükre, és tulajdonképpen a másikról alkotott fantáziájukba szeretnek bele. S amikor kiderül, hogy a valóságban mégsem olyan, ő lesz a bűnös, amiért nem a szerelemben keletkezett fantáziánknak.
Csak megjátszotta, hogy író. Ha igazi mesterember lenne, mint például egy órás, akkor tudná, hogy minden tettnek következményei vannak. Minden "tik" után "tak" következik. Ha elkezdtük, hogy "Egyszer volt, hol nem volt", folytatódnia kell a történetnek; mert ha ez elmarad, valami más történik, amely már távolról sem olyan ártalmatlan, mint egy mese.
A holt igazság nékem ismeretlen, inkább figyeld az egyszerű csodákat, a csillagot ne lesd a porszemekben, ki más szívébe néz, az messze láthat.
Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál, megteremtetted.
A képzelet a művészetben abban áll, hogy a művész megtalálja egy létező dolog legtökéletesebb kifejezését.