Idézetek a kapcsolatról
Az életed minősége a kapcsolataid minőségén múlik.
Akik tisztelnek, azokban vagyok és ők bennem.
A halottak ugyanolyanok, mint az élők: van, akit megjegyzünk, másokat elfelejtünk.
Kevés olyan élmény van, ami olyan közel hozna egymáshoz két embert, mint közösen szembenézni a halállal.
A mi társasági énünk mások elméjének az alkotása. Még az oly egyszerű tény is, amit csak úgy nevezünk, hogy "meglátogatunk valakit, akit ismerünk", részben értelmünknek egy ténye. Annak a lénynek testi látszatát, akit magunk előtt látunk, mindig mi magunk töltjük meg róla alkotott fogalmainkkal s a róla való elképzelésünkben ezeké a fogalmaké a legnagyobb rész. Oly teljesen betöltik az arcot, oly pontosan tapadnak még az orr vonalához is, oly finoman árnyalják még a hangnak a zengését is, mintha ez sem volna más, csak egy átlátszó burok, - hogy ahányszor látjuk ezt az arcot s ahányszor halljuk ezt a hangot, mindig a mi fogalmainkat találjuk meg és hallgatjuk újra.
Amikor komolyan felborul belső egyensúlyunk, az a külső kapcsolatainkra is bomlasztó hatással van. Ezért van az, hogy egy szkepticizmusát másokra erőszakoló ember könnyen rossz irányba befolyásolhatja az "érzékenyebbeket".
Nem érdemes arra figyelnem, aki nem figyel énrám, és tilos barátként közelednem ahhoz, akire én nem tudok figyelni.
Vajon hányszor van, hogy tálcán kínálják a boldogságunk forrását, és nem merjük elvenni, mert attól félünk, valaki lecsapja a kezünkről, vagy épp nem tudjuk felfogni, hogy megérdemeljük? Közben meg az igazság az, hogy csak azzal működhet, akivel működnie kell, és azt csaphatják le a kezedről, akinek köze nincs a tiédhez. Csak élvezd azt, amit hoz a pillanat, felesleges a jövőn aggódni, azt úgyis ez a perc hozza el és alakítja.
Vannak olyan emberek, akik a megjelenésükkel változtatják meg az életünket, mások pedig a távozásukkal.
Egy nap talán értelmet adsz egykori kínos harcainknak, a szemembe nézel és ott végre megpillantod önmagad. Mert egymásban maradtunk kiírhatatlanul, sorsfordítóan, visszafordíthatatlanul. Átírhatatlanul. Ameddig engem, addig önmagadat is megtagadod.
A minőségi idő lényege az együttlét. Ez nem csupán fizikai közelséget jelent. Lehet két ember ugyanabban a szobában, egymás közelében, de ez még nem feltétlenül együttlét. Az együttléthez elengedhetetlen az egymásra irányított figyelem.
Nem számít a nemi identitás, ha szeretet van benne.
Az emberi kapcsolatoknak az a lényege, hogy ha valaki ad nekem, akkor annak illik valamit visszaadnom. Meg is lehet valakit vásárolni, de én azokban a viszonyokban hiszek, ahol nagyjából egyenlő értékeket ajánlunk fel a cseréhez.
A család a hozzánk legközelebb eső kórház, a gyerekeink első iskolája, és egyben a legjobb, legszebb öregek otthona is.
Az embernek szüksége van arra, hogy fontos legyen. Ez az egyik legalapvetőbb emberi igény. Ha valakivel nem törődnek, annak az élete hanyatlásnak indul. Ha nem érzi, hogy fontos valakinek - legalább egyvalakinek -, akkor az egész élete jelentéktelenné válik. Ezért a szeretet a lehető legjobb terápia.
Facebook
Pinterest