Idézetek a kapcsolatról
Ha egy kapcsolat bonyolult, akkor folyton azon kell agyalni, hogy mikor ír üzenetet, mit ír, miért írta... izgalmas kitalálni, hogy mire gondolt a másik, de hosszú távon én az egyértelmű dolgokban hiszek. Amikor befejezzük a másik mondatait.
Ha csak azt adod nekem, amit nélkülözni tudsz, megveszel engem, ha viszont magadból adsz, megtérítesz.
Tarts szoros kapcsolatot a barátaiddal, és még szorosabbat az ellenségeiddel.
Az én szempontomból csak az a fontos, hogy én hogyan érzem magam a másik társaságában. Ha bánt engem, miért vesztegessek időt arra, hogy miért bánt? Nem akarom, hogy bántson, és kész. Nem akarom, hogy bárkit is bántson. Engem nem érdekel, miért teszi. Ha meg akarod érteni az okát, odaragasztod magad a helyzetbe, felelősséget vállalsz valakiért, aki nem a te felelősséged. Ahelyett, hogy keresnél magadnak valaki mást, aki már úgy viselkedik, ahogy te szeretnéd, ahogy neked is jó. Akiről nem kell gondoskodni, hanem esetleg gondoskodik rólad. Rövid az élet. Ha valaki bánt engem, akkor miért próbáljam megváltoztatni?
Nem bírod elviselni, ha rést ütnek a falon, amelyet gondosan magad köré vontál... már a gondolat is megrémiszt, hogy érezhetsz irántam valamit. Nem én gyötörlek téged, hanem valami más. Hogy mi, azt én nem tudhatom, te viszont igen. (...) Ezt a csatát önmagaddal kell megvívnod.
A halál nem túl nagy fenyegetés egy igazi harcosnak. De foszd meg az embert asszonyától, gyerekétől, a barátaitól, a kardjától... ez az igazi büntetés.
Nem jó, ha a család kifogásolja a gyerekek barátait. Rendesen maguktól is kinövik őket.
Ha szeret az ember valakit, létezik egyfajta tízparancsolat, melyet tiszteletben kell tartania, önkéntelenül valamiféle koreográfia alapján kezd élni, a színpad pedig ott van, az ajtó mögött.
Kérdezz sokat, de ne várj mindenre választ, a feleleteket majd megkapod, amikor kell, s akkor rájössz, hogy ha korábban kaptad volna, olyan lett volna, mint egy ismeretlen nyelven írt könyv.
A nyitott kapcsolat és az egyedül élés az ideális életforma, de a társadalom ezt jelenleg nem támogatja.
Ami engem illet, tőlem annyiszor szabadságolod magad, ahányszor csak akarod, és akkor jössz vissza, amikor jónak látod. Azon a határon belül, ami még mindkettőnk szempontjából kényelmes.
Némelyik ember irigyli a másik boldogságát, holott lelkét kellene irigyelnie, mely a boldogság befogadására és átérzésére képes. A történéseknek mindig saját lelkünk ad súlyt és jelentőséget.
Miért van az, hogy a rendes emberek mindig rosszkor jönnek?
Mindenkivel úgy bánnak, ahogyan engedi! (...) Ha azt akarod, hogy mások változtassanak ezen a viselkedésükön, először saját viselkedéseden változtass! Milyen viselkedéseden? Hát azon, hogy hagysz magaddal így bánni.
Ha azt akarod, hogy olyan szolgád legyen, a ki hűséges hozzád és a kit szeretsz, úgy szolgáld ki magadat.
Facebook
Pinterest