Idézetek az igaz szerelemről
Ha valaki egyszer belopja magát a szívedbe, örökre ott marad.
Egy férfi találkozik egy nővel, forgószél viszi őket az ágyba, másnap reggel nem húznak el ketten tízfelé, hanem azontúl közös pohárban tartják a fogkefét. Idővel tán majd a fogsorukat is.
Kiadtad utamat s utad kiadtam én is. Menj. Maradj. Te érted ezt? A távozó nem el, de feltűnik. Hahó, hahó! Csak erre! Jöjj! Eredj! Isten hozott! Isten veled! (...) s te tőlem énhozzám szaladsz, előlem is hozzám szaladsz - ki érti ezt? Ki érti azt? Megfoghatatlan. Képtelen. Szerelem ez? Alighanem.
Messze a kéklő hegyeken él egy madár, a neve szerelem. Topáz a csőre, és a két szemén rubintos tűzben szikrázik a fény. A szárnya zöld, a begyén kék pihe, alatta ver forró piciny szíve és mint a villám lecsap hirtelen, fényből, viharból jön a szerelem!
A szerelem vakká tehet, de a vágy soha.
Minden szerelem, amelynek nem barátság az alapja, olyan, mint egy homokra épült kastély.
A férfi és a nő legnagyobb őrülete éppen ez: a szeretet, a szerelem.
Erős, mint a halál, a szerelem... kemény, mint a pokol, a féltés; parazsa tűzparázs, Isten lángja.
Szerelem: kell, hogy létezzen! Annyian beszélnek róla! És jaj: mi szépeket!?
A szerelem hullámokban jön. Előbb kevés, aztán sok. De nem jelent tartós boldogságáradást.
Fontos az, hogy ne használjuk kifogásnak a fogyatékosságot. Lehet, amikor összetörik az ember szívét, az az első, amire gondol: "Na, persze, ha látnék, ha hallanék..." De valóban amiatt nem sikerült összehozni a kapcsolatot? Még a világ leggyönyörűbb nője is lehet szerencsétlen a szerelemben. A szerelem valahogy sohasem úgy működik, ahogy az ember szeretné. Mellesleg, kinek tetszene valaki, aki haragszik önmagára? (...) Ez a siránkozás igen hatásos módja annak, hogy teljesen elkerüljön minket a körülöttünk bujkáló szerelem.
Furcsa, több ezer emberrel találkozunk és egyik sem fog meg igazán. Aztán megismerünk valakit, aki megváltoztatja az életünket. Örökre.
Szerelem és más drogok c. film
A szerelem is egyfajta méreg (...). Megfertőzi a vért; átveszi az uralmat az elme felett; eluralkodik a testen.
A szellő kifújta az arcomból a hajam, a férfi köpönyege hullámokat vetett teste körül, erdők és mezők illatát hozva magával. A vadon és frissen szántott föld aromája; és egy megfoghatatlan, meleg illat, amit jobb kifejezés hiányában férfiasnak neveznék. Nem, még ez sem a megfelelő elnevezés. Olyan volt, mint amikor szerelmesen, vágytól telve beleszagolsz egy férfi nyakába. Az édes illat, amitől a tested megfeszül és a szíved csordultig telik érzelemmel. Ha a parfümgyártók képesek lennének ezt az illatot üvegbe zárni, dúsgazdagok lennének, mert bizony ez a szerelem illata.
Nincs szebb dolog az életben, mint az ébredő szerelem. Fátyolos és titkos vágyak ópiuma, amiket úgy szívsz le a szívedre, mély, szívet elállító lélegzetvétellel, mint a zsályás szénarétek fülledt, meleg illatát. Az ismeretlenség és végtelenség misztériuma, az örök tavasz hárfahangja ez a lélek felajzott húrjain.