Idézetek az igaz szerelemről
Most, hogy vége a házasságunknak, már tudom, mi a szerelem. Az agy átverése, a mellékvesék által kibocsátott endorfinok ravasz trükkje. A szerelem elárasztja a sejteket, amelyek az aggályokat meg a józan belátást továbbíthatnák az agyba, és belefojtja őket a biokémiai gyönyörbe. De az ember hiába tudja mindezt a szerelemről, mégsem képes neki ellenállni, mert éppúgy vonzza és csábítja, mint a hosszú alvás, ami tárt karokkal várja és hívogatja.
A szerelem bonyolult. Sosem földhözragadt vagy hétköznapi. Sosem szokhatsz hozzá. Előbb neked kell kézen fogva vezetned őt, aztán hagynod kell, hogy ő vezessen kézen fogva téged. Nem tudsz ellenállni neki. Úgy ragad magával, mint az áradat. Előbb kisodor a nyílt tengerre, aztán valahol partra vet. Ma keservesen kínlódsz miatta, de ha megszenvedsz érte, a mennybe mész. Elmenekülhetsz előle, de sosem mondhatsz rá nemet. Ez mindenkire egyformán vonatkozik.
Ha két ember összetartozik, végül egymásra találnak, ha minden összeesküszik is ellenük.
Nem akarom megmagyarázni a szövegeimet. Azt akarom, hogy mindenki a saját asszociációit hallja ki belőlük. A szerelmet mindenki másképp éli át.
Az idő eltűnése az első ismertetőjele a szerelem kezdetének, amely mindig oktalanul vidám s az éteres kábulathoz hasonlít.
A szerelem az, ami egy olyan nővel és férfival történik, akik nem ismerik egymást.
A szerelemnek egyenlőségre nincs szüksége: megteremti.
Egyenlőség nélkül nincs szerelem.
A szerelem rettenetes fájdalom, (...) s a legnagyobb szerencsétlenség megszabadulni ettől a fájdalomtól.
Aki a szerelmen nevet, a végén sírni fog.
A világon mindennél jobban szerettem őt. Csak éppen nem fogtam föl, milyen drága kincs is a szerelem, és mennyire törékeny, egészen addig, amíg össze nem törtem a saját két kezemmel.
A szerelemben az ember mindig túl sokat kérdez, és ha elkezdi valóban tudni akarni a feleleteket, a szerelem hamarosan elmúlik.
Minden szerelmi történetnek két fontos napja van: az egyik az, amikor találkozol álmaid nőjével, a másik pedig az, amikor elveszed őt.
Téged azért szeretlek, mert hozzám tartozol, őt azért, mert nem tartozott hozzám - az, hogy téged szeretlek, önbizalmat és erőt ad, az, hogy őt szerettem, megalázott és megsemmisített.
Hogy az emberek miért pont ahhoz kötik az életüket, akihez aztán kötik, azt többnyire épp az érintettek értik a legkevésbé.
Facebook
Pinterest