Idézetek a félelemről
Mindenki állandó rettegésben él. Nem vagy egyedül. Csak abban különbözöl a többiektől, hogy te már túl vagy a nehezén: bekövetkezett, amitől a legjobban féltél. Most már nincs mit veszítened. A többiek viszont továbbra is félelemben élnek. Van, aki tudatában van, és van, aki nem hajlandó tudomásul venni, de mindenki tud róla, hogy létezik, és egyszer őket is magával ragadja.
A félelem az ismeretlenség és a bizonytalanság törvénytelen gyermeke.
A gyűlölet leginkább a félelmen alapul, így vagy úgy. Igen. Beburkoltam magam a haragba, egy csipetnyi gyűlölettel fűszerezve, de az egész legmélyén, jeges középpontként mégiscsak a puszta rémület kavargott.
Nem a zuhanástól félek... attól félek, amikor vége.
A türelmetlenség mellett a félelem az ember legnagyobb ellensége, ez tud a leginkább lehúzni és félrevinni az útról.
A félelem megnyomorítja a lelket, tehát le kell küzdeni.
Nem kell szégyellni a félelmeinket. A francba! Mindenki fél. Csak az a dolgunk, hogy megnevezzük azt, amitől félünk. Ha szembe tudsz nézni vele, akkor legyőzöd. Inkább most, mint később.
Sose alszom el sötétben. Égnie kell a fénynek. Ha nem ég, félek, hogy ha felébredek, mindennek nyoma vész, és csak én maradok a világon.
Kétségbeesetten próbálsz az ellenőrzésed alá vonni valami olyasmit, ami fölött nincs hatalmad. Nem tudod befolyásolni a jövőt, mert az még nem is valóságos, és soha nem is lesz az. Megpróbálsz Istent játszani azzal, hogy elképzeled, hogy a gonosz, amitől félsz, valósággá válik, aztán pedig megpróbálsz terveket és eshetőségeket kidolgozni arra nézve, hogyan tudnád elkerülni azt, amitől félsz. (...) Az a személy, aki a félelmei által él, nem fog szabadságot találni a szeretetemben.
A sötétben bármit el tudunk képzelni, de általában csak a fantomjainkat képzeljük el.
Az olyan katona, aki fél kockáztatni az életét, fabatkát sem ér.
Mindannyian félünk attól, amit nem ismerünk.
Tudja, mi a baja? (...) Boldog! Olyan boldog, hogy titkon azt gondolja: meg sem érdemli. És ez félelmet fecskendez a szívébe. Fogadja el a szerencséjét, nem kis része volt benne. Élvezze, amit elért, ne rettegjen attól, hogy mindez elmúlhat, véget érhet. Ha egy sikeres ember effélén rágódik, az olyan, mintha a Nap kevesellné fényét-melegét. Pusztító luxus.
Nem félek a sírtól. Félig már úgyis benne vagyok.
A félelem hallásból származik.
Facebook
Pinterest