Idézetek a fejlődésről
Az élet egyetlen célja, hogy azok legyünk, akik vagyunk, és azzá legyünk, akik lehetünk.
Tapasztalataink is csak korlátok közé szorítanak. Csakúgy, mint hiányuk.
Evolúció (...), olyan erő, amit úgy lehet irányítás alá venni, ha maga ellen fordítjuk.
Az út akkor kezdődik el, ha valaki kész arra, hogy belássa, mennyire nem tud semmit.
Azáltal alakulunk, hogy ellenállunk a nyomásoknak, vagy éppen hogy nem. Nyomások és formálódás - ez az élet.
A boldogság nem a gondtalanság és a kényelem érzete. A boldogság az a mélyebb megelégedés, amelyet akkor tapasztalunk meg, amikor alkotunk: amikor megkonstruálunk egy tárgyat, létrehozunk egy műalkotást - vagy felnevelünk egy gyermeket. Akkor tapasztaljuk meg a boldogságot, ha hozzányúlunk a világhoz, és akaratunk szerint megváltoztatjuk. A legnagyobb boldogságot pedig akkor, ha azzal, hogy hozzányúlunk, jobbá tesszük.
Először minden ember csak vízcsepp (...) a folyóban, azután apró kavics lesz belőle, majd nagyobb és egyre nagyobb, végül elég naggyá válik, hogy bármely áradásnak ellenálljon.
Az életben egyvalami állandó, a változás. Az emberiség is a folyamatos metamorfózis állapotában van. Amikor végre kényelmesen úszunk a tengeren, kikerülünk a szárazföldre. Amint hozzászokunk a mászáshoz, két lábra állunk. Ösztönösen ellenállunk a változásnak. Féljük, ezért kitalálunk egy olyan szót, mint az evolúció, remélvén, hogy a pirulát úgy könnyebb lenyelni. A változást nem érdekli, hogy az ember üdvözli vagy utálja. A változás közömbös, megállíthatatlan és nem lehet kizárni az életünkből.
Being Human - Emberbőrben c. film
A szabályok minden egyes meglepetéssel változnak.
Az élet olyan, mint amikor valaki a közönségnek hegedül, és közben kell megtanulnia játszani.
Végeredményben, ha már minden másból kifogytunk, kiderülhet, hogy a képzelet a leghatásosabb fegyver. Az emberi fajt képzelőereje hozta ki a barlangból, a képzelet segítségével álmodhatott a csillagok felé vezető út lehetőségéről.
- Léteznie kell olyannak, hogy valaki tudja, mit kéne tennie a másiknak! - Persze. És aki tudja, az hallgat. (...) Hiába mondtam volna meg neked (...), hogy félsz a világtól, és félelmedben inkább annak rendje és módja szerint tékozlod a tehetségedet, azt mélységes sértésnek vetted volna. Nem lehet tanítani másokat, Orin. Nem attól értesz meg dolgokat, hogy nagyon bölcs emberek elmondják neked, hanem, hogy ott benn az elmédben saját magad összeilleszted a kirakó darabjait.
A valóság (...) általában sokkal kevésbé drámai, és távolról sem annyira színpompás, mint a regények világa. A zavar valószínűleg a rossz megoldási mechanizmusból fakadt, abból, hogy nem a megfelelő eszközökkel igyekeztek rendet rakni, és értelmet adni egy olyan high-tech világnak, amelyben a társadalmi és technikai változás sebessége megijesztette és megszédítette az embereket.
Isten nem adni akarja a válaszokat. Azért vagyunk ezen a világon, hogy magunk keressük meg azokat. Hogy saját erőfeszítéseinkből, próbálkozásainkból tanuljunk.
Mai tévedéseink a holnap ügynökei.