Idézetek a fejlődésről
Hibát elkövetni nem bűn - hibázz, amennyit csak lehet, mert így fogsz csak egyre többet érteni a világból! Csak ne kövesd el ugyanazt a hibát újra meg újra, mert az már tényleg ostobaság!
Teljesen sötétben vagyunk, száz ellentmondó jelenség zavar és kever össze bennünket. Annál jobb. Konfúzióból lesz a rend.
A haladás csak összeütközések és harcok eredménye, a világot csak az ellentétes erők küzdelme hozta létre.
A cselszövések révén csiszolhatjuk kreativitásunkat.
A vallás a felnőtt versengése a gyermekkel. A vallás a letűnt hitek betokozódása. Van benne mitológia - ami sejtések sorozata -, rejtett feltételezések a világban élő bizalomról, személyes hatalomra törő emberek megnyilvánulásai és egy kevés igazi megvilágosodás. A végső, kimondatlan parancsolat mindig a "ne kérdezz!" Mi azonban kérdezünk. Gyakorlati okból megszegjük a parancsolatot. A feladat, aminek testestül-lelkestül szenteljük magunkat, a képzelet felszabadítása, hogy az emberi nem kreativitás-érzékének szolgálatába állíthassuk.
Az agy nem egy élettelen edény, amelyet mi töltünk meg, hanem inkább egy jó étvágyú élőlény, amely megfelelő táplálás és gyakorlás mellett képes a növekedésre és önmaga megváltoztatására is.
Az időskor nem csupán a hanyatlás és a romlás időszaka, ahogyan azt sok fiatal gondolja. Az idősebbek gyakran fejlesztenek ki új készségeket, és sok esetben bölcsebbek és szociálisan is ügyesebbek, mint fiatalabb korban voltak.
Az agy jó kondícióban tartásához új dolgokat kell tanulnunk, ahelyett, hogy egyszerűen csak rég elsajátított fogásokat ismételgetnénk.
Azt hiszem, hogy amikor az emberrel rettenetes dolog történik, akkor vagy belehal, vagy megtanul valamit.
Az embereknek csupán időre lenne szükségük, és akkor a legtöbb dologra maguktól is rájönnének.
Azt mondják, semmi sem szilárd, semmi sem kiegyensúlyozott, semmi sem maradandó ebben a világegyetemben - hogy semmi nem marad meg a korábbi állapotában, hogy minden egyes nap - olykor minden egyes óra - változásokat hoz.
Amit meg akarsz ismerni, attól el kell távolodnod egy időre, ugyanis csak akkor látod, hogy a tornyok milyen magasak, ha már elhagytad a várost
Csakis a szegények elővigyázatlansága taszította a forradalmi tömegeket az igazság, a méltányosság, a boldogság meghódításának útjára. Az emberiség áradatának minden nappal több jóságra, több igazságosságra lenne szüksége, arra, hogy a javakat az egyetemes munkát szabályozó helyes törvényekkel osszák el. És ha igaz, hogy a civilizáltság fékezi a szaporodást, akkor éppen ez a jelenség adhat okot arra a reményre, hogy távoli évszázadok múltán elérhetjük a végső egyensúlyt, amidőn a föld teljesen benépesül, és eléggé bölcs lesz ahhoz, hogy valamiféle isteni mozdulatlanságban éljen.
Lehetőséget kaptál, hogy tanulj a hibáidból, ami ritka madár. És ugyebár, vagy tanulsz a múltból, vagy újra átéled.
Úgy gondolom, minden okkal történik. Az emberek változnak, ezért képes vagy megtanulni elengedni, a dolgok rossz irányba haladhatnak, ezért értékelni tudod, amikor jó felé mennek, elhiszed a hazugságokat, de egy idő után megtanulsz csak magadban bízni. És néha a jó dolgok szétesnek, hogy jobb dolgok születhessenek.
Facebook
Pinterest