Idézetek a fejlődésről
Nem az a profi, aki nem bakizik, hanem az, aki profin ki tud jönni belőle.
A múltat már nem lehet visszacsinálni, ezért a múlt hibáiból tanulva talán ma tudunk tenni annak érdekében, hogy a jövőben gyermekeink már ne éljenek át hasonló helyzeteket.
Bármikor belenézhetsz a tükörbe, azt mondva: "Na, ez nem tetszik magamban", és elhagyhatod egy rossz szokásodat egy jóért. Persze nem mindig könnyű, de mindig lehetséges.
A vita a társadalmi fejlődés nélkülözhetetlen hajtóereje.
- Nektek önállóan kell gondolkoznotok! Ti mind egyéniségek vagytok! - Igen, mi mind egyéniségek vagyunk! - Ti mind különbözőek vagytok! - Igen, mi mind különbözőek vagyunk! - Én nem... - Mindent magatoknak kell megoldanotok. - Igen, magunknak kell megoldanunk mindent. Pontosan. Folytasd! Folytasd! - Nem! Épp ez a lényeg: ne hagyjátok, hogy bárki megmondja, mit csináljatok!
Ha el tudnánk adni a tapasztalatainkat annyiért, amennyibe nekünk kerültek: milliomosok lennénk.
A nép is olyan, mint a gyermek: tettekből ért.
Ha a naivitás nem létezne, mindig minden ugyanolyan maradna. Nem történne semmi változás, ha valaki előbb nem álmodna róla.
A boldog ember jól érzi magát, szórakozik, és közben megváltoztatja a világot, mintegy mellesleg.
Az emberiség csupán a nagy próbatételek leküzdésével emelkedhet a csúcsok felé. Csak a veszély és nyugtalan bizonytalanság készteti újabb és dicsőségesebb hódításokra.
Az ember ott érzi a lelke mélyén a világunknál jobb világ eszméjét. De a jobb világ nem a miénktől eltérő világ, a jobb világ egységes világ. A láz, mely a szétforgácsolt világ fölébe emeli szívünket, az egység vágyából fakad. Nem hitvány menekülés; konok igény bejelentése. Akár vallás, akár bűnözés, minden emberi erőfeszítés ennek az esztelen vágynak engedelmeskedik véső soron, formát igyekszik adni a formátlan életnek.
A legrosszabb tanács, amit valaha kaptam, az, hogy ne hallgassak a kritikusokra. Szerintem hallgatni kell rájuk, mert néha olyan hibákra hívják föl a figyelmet, amik kijavíthatók. Ha homokba dugjuk a fejünket, nem fogjuk meghallani a rossz híreket, és nem változtathatunk azon, amit csinálunk. De ha figyelünk, néha rossz szokásoktól szabadulhatunk meg.
Az emberi nem tömeges nyugalom és izgágaság, jó és rossz közötti válaszúton, lassú léptekkel ugyan, de az egyre nagyobb tökéletesedés felé halad.
Igent mondani a világra, megismételni, ez a világ újrateremtése, egyszersmind önmagunké is, ezzel válunk nagy művésszé, teremtővé.
A tapasztalás szó hivalkodó. A tapasztalás nem tapasztalati. Nem mi próbáljuk ki a tapasztalást. Kiálljuk. Inkább türelem, mintsem tapasztalás. Tűrünk - vagy inkább senyvedünk. Gyakorlati haszon: a tapasztalás végén nem bölcsek leszünk, hanem járatosak. De miben?