Idézetek a fejlődésről
Hibázz keményebben! Nem lehetsz sikeres hibák nélkül.
Lehet, hogy a születő gyermekek (...) a dicsőség felhőit húzzák maguk után, de közben, amíg ki nem okosodnak, mind a bugyijukba kakálnak.
Egy lendülettel nem tudjuk átugrani a korlátainkat, maximum átlépkedni őket.
Nem lehet mindig a múltban élni. Csak tanulni kell belőle.
Keress valamit, ami még sosem csináltál. Ne csináld újra és újra ugyanazokat a dolgokat.
Hogy szép magaddá válj, előbb viselned kell mások rút mezét.
Amint megy előre az élet, megizmosodnak, megerősödnek a tulajdonságok, a jók és a rosszak egyaránt.
Láttam olyat, amikor valaki a Kossuth-díjtól Kossuth-díjassá vált.
A haladás (...) az egész világon azoknak köszönhető, akik merték kritizálni a hatalmat, a dogmákat, hogy új gondolatokat, új életszemléleteket teremtsenek.
Történt, ami történt, vissza nem csinálhatod már, A kérdés, hogy ebből mennyit tanultál?
Minden egyes kultúrának rendelkezésére állnak az önkifejezés új lehetőségei, melyek feltűnnek, megérnek, elhervadnak, és sosem térnek vissza többé.
Az elhaló erőkben megsejtjük, sőt megpillantjuk a végső soron a jövőre készülő erőket, az alkonyban megsejtjük a hajnalpír reménységét. Lelkileg úgy kell hozzáállnunk az emberiség fejlődéséhez, hogy minden új keletkezésében meglátjuk: az, amit valaha megalkottak, rommá válik, de tudjuk, hogy a romokból új élet sarjad.
Nincs az az állapot, hogy még jobbat, még szebbet ne tudjon magának elképzelni az ember. A vágyak és az igények a lehetőségekkel nőnek.
A jövőnek nem lehet ajtót mutatni.
Az ember arra ítéltetett, hogy újra és újra elkövesse hibáit, mert csak a tapasztalatból hajlandó okulni.