Idézetek a fejlődésről
Őrizkedjünk azoktól, akik lekicsinylik törekvéseinket! A törpék mindig így tesznek, míg az igazán nagyok azt éreztetik velünk, hogy mi is azzá válhatunk.
Önbizalmat elérni úgy lehet, hogy szembenézünk a félelmeinkkel, és a félelemmel teli konfliktusainkat úgy oldjuk meg, hogy az ebből származó sikerélmény építsen. Vagyis tudatosan ugrok olyan racionális és érzelmi megmérettetésekbe, ami új, ami ismeretlen, amitől félek, teljesen mindegy, hogy öröm vagy fájdalom vár rám. És mindezt csak ma tehetem meg. Tudván azt, hogy mindezt önmagamért teszem. Az ilyen megmérettetések megoldása után születik meg a felnőtt férfi meg a felnőtt nő.
Ezen a világon még semmi szép és jeles dolog nem jött létre filiszteri számítgatással és elkedvetlenítő körülmények olcsó latolgatásával. Ellenkezőleg: ami érdemeset valaha véghezvittek, mind olyan nekilendülésből, akarásból született, amely méltán kiérdemelhette a pápaszemes józanok elítélő véleményét.
Egyes emberek a legrosszabbat hozzák ki belőled, mások a legjobbat, és vannak azok a hihetetlenül ritka emberek, akik a legtöbbet hozzák ki belőled.
Nem attól tanulunk, akitől szeretnénk, hanem akire nyitottak vagyunk.
Mikor mondhatjuk valakiről, hogy már felnőtt? (...) Amikor már nem szükséges, hogy hazudjunk neki bármiről is.
Ha belátod, hogy nem vagy olyan bölcs, mint ahogy tegnap vélted magadról, akkor ma már bölcsebb vagy.
Ha békét akarsz, keresd a változást magadban, ne másokban. Könnyebb a lábadat védeni egy szandállal, mint szőnyeggel borítani az egész földet.
Rá kell találjunk újra az élet jelenlétére, örömére, ízére, még a legkegyetlenebb nehézségeken keresztül is, anélkül, hogy tagadnánk vagy elfojtanánk azokat. Se angyali, se ördögi dolgokra nincs szükség, csupán a lehető legtudatosabban kell megtapasztalnunk megtestesülésünket, próbálván kikerülni szokásos csapdáit. Ilyen csapda lehet például, amikor régi, rosszul vagy sehogy sem ápolt sebeink által kialakított működési szokásaink és elveink alapján élünk, illetve, amikor idealizálásba, ábrándozó spiritualitásba menekülünk.
A változás azt jelenti, hogy újra választhatunk. Valami újjá válhatunk.
Az igazi megértés azt jelenti, hogy meg is tudod oldani. De ehhez meg kell érni. Ha megértél rá, akkor meg is érted, és meg is tudod oldani a gondodat. Megértés nélkül hozzá sem lehet fogni. S a megértéshez lelki érettség kell. Bölcsesség. Bölcs az, aki nemcsak fecseg és elmélkedik, hanem bele is tudja vezetni életébe, sorsába, testének és lelkének működésébe a felismert igazságot.
Aki én voltam, nincs már, aki én leszek, nincs még. Szép a tavasz, szép a nyár is, de a legszebb a köztes lét.
A visszatekintés katartikus hatású, erősebbek leszünk tőle, így jobban szembe tudunk nézni aktuális félelmeinkkel.
Hja, a szokás! Senki sem hajíthatja ki az ablakon keresztül; ki kell kísérni a lépcsőházba, s azután fokonként lecsalogatni.
Folyamatosan fejlesztenünk kell magunkat. Majdnem minden percben, mert a világ egy pillanat alatt változik és nincs idő hátrafelé tekintgetni. Néha a változást ránk erőltetik. Néha véletlenül történik. De a legtöbbet mi okozzuk. Nekünk állandóan új ötletekkel kell előjönnünk, hogy helyrehozzuk magunkat. Ezért változunk. Alkalmazkodunk, újrateremtjük saját magunkat. Csak biztosaknak kell lennünk benne, mert ez a javulás első lépése.
Facebook
Pinterest