Cserhalmi György
1948. február 17. — Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színész
Amiben megegyeztünk, abban nem engedek eltérést, mert akkor egy pataknak több medre lesz.
Ha az ember önmagához közelebb kerül, sokkal elfogadóbb a világgal szemben is.
Hogy mi a sors és mi az élet - az az igazság, hogy nem nagyon tisztázódott bennem ez még. De azt tudom, hogy az életnek van sorsa, és a sorsnak van élete.
Az önismeret nehezen alakul ki, illetve nincsen egyenes útja, járja a maga labirintusait, és nagyon sokszor kerül tévútra.
Én magyar vagyok, de nem úgy, hogy tépem a számat, pofázok népről, nemzetről, hazáról, hanem, hogy szíven üt, ha népzenét hallok, igézve nézem, ha látok igazi magyar táncot, hogy értem József Attilát, akinek ezerféle nemzet kavargott szívében, és magaménak érzem Radnótit.
Olyan misztikus dolog ez a halál, fantasztikus az irodalma, fantasztikusan sokan nem félnek tőle, és nagyon sokan összeroppannak a találkozás pillanatában.
A jövőnek nem lehet ajtót mutatni.
Vannak nagyon jó napok, amikor jóban vagyok az egésszel is, mindennel. És vannak olyanok, amikor kikérem magamnak ezt a förmedvényt.