Idézetek az emberismeretről
Az értelem és cél emberi kitaláció, ahogy az igazság és méltányosság fogalma is emberi találmány, amit azért alkottak meg, hogy az élet ne legyen annyira kaotikus. Van-e vajon célja egy rózsának, egy felhőnek, egy hegynek? (...) Mi, emberek nem vagyunk egy csodálatra méltó és különösebben intelligens fajta, és azt feltételeznünk, hogy nekünk helyünk van a világmindenség vagy egy mindenható Isten gondolataiban, akárhogy is, ugyanolyan arrogáns feltételezés, mint más egyéb fura elképzeléseink önnön fontosságunkról.
Az ember azáltal is kudarcot vallhat, hogy képtelen a teljes életre. Képtelen arra, hogy teljes mértékben jelen legyen ebben a világban. Képtelen lehet arra, hogy az idő folyását egzisztenciális valóságként élje meg, mint egy "örök most"-ot. Aztán, amikor a mulandóság démonja fenyegeti, megpróbálja minél több mulandó dologgal feltölteni a pillanatot; elképzeli, hogy élete tovább folytatódik az idő végezete után is, s hogy élete vég nélküli, anélkül, hogy örrökévaló volna.
Mi a fizikai test? Az emberi test pusztán csak tárgy. A létezés egy formája, amely túl tisztátalan, mintsem hogy látható legyen annak, ami benne isteni: a léleknek. Elég, ha felelevenítjük a test vérrel szennyes történetét: kapzsiság, éhség (...), hatalomvágy, dicsvágy. A fizikai testből ered minden vágyakozás, és az emberi ego nem tűnik el mindaddig, amíg a vágy jelen van. Az ember folytonosan küzd testi vágyai kielégítéséért és ennek soha nincs vége.
Cowboy Bebop - Csillagközi fejvadászok c. film
A báránytermészetű ember saját bőrén tapasztalja, hogy még nem pusztultak ki a farkasok.
Az egyetlen lehetőség, hogy életben maradj a dúsgazdag nagyfiúk klubjában, ha érzéketlen, hideg szívű, számító, ugyanakkor elfogadó maradsz. Ez a klub ugyanis roppant veszélyes terep a szép és fiatal nők számára.
Az emberek között ne az isteneik, hanem cselekedeteik szerint tegyél különbséget. Keresd a tisztaszívű, igazságot kereső és békességre törekvő emberek társaságát, akinek szívében nem irigység és gonoszság miatt van nyugtalanság, hanem a dolgok igazi rendjének kutatása miatt. Ezek az emberek a világ világító fáklyái, az ő fényeik felé igazítsd te is életed útját.
Nem elég fegyverért kiáltani, tudni kell elébb, hogy ki az ellenség, és hogy kinek a kezébe lehet adni a fegyvereket, mert a szablyának két éle van.
Önmagunk védelmében nem akarjuk tudomásul venni azt, hogy a világ közönyös és kíméletlen, életünk esendő és törékeny. Élni akarunk a menekülés és a győzelem lehetőségével. Valami ilyesmi lehetett az a mozgatóerő, amely kifejlesztette bennünk azt a képességet, hogy a veszélyeket lehetőségekké, a vereséget győzelemmé alakítsuk át.
Isten teremtményei közül kizárólag az ember pusztítja saját fajtársait.
A bizonytalan ember mindig felruházza a partnerét olyan tulajdonságokkal, amelyekkel a másik nem rendelkezik.
Minél ritkábban találkozunk egy bizonyos személlyel, annál nagyobb elégedettségünkre szolgál, hogy valahányszor csak hallunk felőle, ellenőrizhetjük, mily engedelmesen idomul a róla alkotott elképzeléseinkhez. Az általunk megelőlegezett sorsban bekövetkező fordulatokat aztán nem pusztán rendellenességként, hanem erkölcstelenségként éljük meg. Inkább soha ne is ismertük volna szomszédunkat, a nyugdíjas hot-dog árust, ha kiderül róla, hogy épp most adta ki századunk legnagyobb költeményeit tartalmazó verseskötetét.
Legtöbbünk elé olyatén célokat tűznek ki, mint az iskolák elvégzése és a rendes munkahely megszerzése, utóbbi helyett a lányokkal a kézfogóra és a gyerekszülésre koncentrálnak. Ennyi. Aztán ott áll egy seregnyi ember, diploma a falon, íróasztal egy vállalatnál, két szép srác otthon, és sejtelmük sincs, amúgy mihez kezdjenek magukkal, ezért aztán várni kezdik a halált. Vagy éppenséggel rettegnek tőle. Mert más már nem lehet hátra.
Sokan azt gondolják, hogy a nagyobb hatalom vagy a több pénz tesz boldoggá.
Az emberek gyengék. Szívüket hamar megérinti a veszély és a bizonytalanság szele.
Az emberek éppen azért nem értik az életet, mert olyan egyszerű.