Idézetek az elfogadásról
Az elfogadás nem azonos azzal, hogy mindent eltűrünk, hanem mélyreható megértése annak, hogy szülőként nincs szükség sem gyermeked, sem saját érzelmeid, gondolataid, cselekedeteid véleményezésére.
Még az egész életen át tartó feltétel nélküli szeretetnek is vannak hullámhegyei és -völgyei. Az elfogadás gyakorlása véget nem érő lehetőségek tárházát adja, hogy kitárd a szíved és örömmel fogadj mindent, ami érkezik.
Abban a pillanatban, hogy csapongó elmédet vissza tudod fogni, és az érzékeidet ítélkezés nélkül tudod használni, a világot egészen máshogy fogod látni.
Minél többet észlelsz abból a világból, amit az ítélkezés nem homályosít el, annál többet fogsz látni.
Az elfogadás annak felismerése, hogy a dolgok megváltoztak, és már semmi nem lesz ugyanolyan, mint azelőtt. Így találjuk meg magunkban az erőt, hogy továbbmenjünk.
Aminek nem kell megtörténni, az nem történik meg, aminek pedig meg kell történnie, az megtörténik. Ezért ne veszítsd el a nyugalmadat.
Amikor valaki niggernek nevez, akkor sajnáld őt. Sajnálnod kell, mert egy ilyen embernek nagyon sekélyes a gondolkodása, ha csak így tudja kifejezni magát.
A megszokás helyettesíti a hitet, és a kényelemszeretet az őszinteséget.
Csak azokat az érzéseket tudjuk elengedni, amelyeket bevallottunk magunknak.
Gyakran könnyebbnek vagy biztonságosabbnak tűnik egyszerűen elutasítani, elfojtani, ellökni magunktól a fájdalmat. Úgy tenni, mintha nem létezne. (...) A fájdalom azonban fájdalom, a veszteség pedig veszteség. Egy letagadott sérelem mindig megtalálja a módját, hogy felszínre törjön.
Kiélhetjük a bosszúvágyunkat, és szemet szemért követelhetünk abban a tévhitben, hogy ez valahogy meg nem történtté teszi a kárt, vagy gyógyírt ad a sebeinkre; vagy elindulhatunk az elfogadás felé, felismerve, hogy fel kell adnunk azt az illúziót, hogy változtathatunk a múlton.
A kritika elviseléséhez, netán hasznosításához elegendő bölcsesség az ég legnagyobb adománya.
Nehéz a magunk emelte piedesztálról szétnézni, és elismerni, hogy mások legalább olyan fontos és érdekes dolgokat csinálnak, mint mi.
Légy önmagad. És tiszteld a másikban, hogy ő is önmaga. Csakis akkor szerethetsz igazán. Ha nem így szeretsz, az nem találkozás, hanem karambol.
A belenyugvás nem feladást jelent. Nem jelent vereséget, csak annak a felismerését, hogy ideje elfogadni a dolgot és továbblépni.