Idézetek az elfogadásról
A rettegő, elfojtó társadalom betegnek bélyegez mindenkit, aki más.
A veszteség elfogadásával tisztázzuk, mely értékek fontosak számunkra, és mi életünk célja.
A beletörődés nem azt jelenti, hogy elfogadtad a megváltoztathatatlant, csak azt, hogy megtanultál együtt élni vele.
Semmi sem gördít nagyobb akadályt a másokhoz fűződő jó viszonyod útjába, mint az, ha önmagaddal sem tudsz megbékélni.
Ha szeretsz valakit, mindenestül elfogadod, az összes kötöttségével és kötelezettségével együtt. Elfogadod a történetét, a múltját és a jelenét. Elfogadsz mindent, vagy nem fogadsz el semmit.
Könnyű elfogadni a sorsot, ha neked kedvez. Amikor nem, akkor nevezd igazságtalanságnak, árulásnak vagy egyszerűen szerencsétlenségnek.
Többé már nem fogadom el azokat a dolgokat, amelyeket nem tudok megváltoztatni. Inkább megváltoztatom a dolgokat, amelyeket nem tudok elfogadni.
Néha olyasmiket is kell tennünk, amit nem szeretünk.
Az embernek fel kell készülnie arra, hogy rossz dolgok is történnek vele. Az élet sokkal egyszerűbb, ha elfogadjuk ezt.
Ha tiltakoznak, ha azt hiszik, hogy a halál valami szörnyű dolog, akkor egy árva szót sem értettek meg mindabból, amit mondtam.
Tudd, hogy az életben minden érted történik, és nem pedig ellened!
Inkább azzal törődj, hogy saját magukkal elégedetté tedd az embereket, semmint azzal, hogy veled elégedettek legyenek.
Ha tényleg kedvelsz valakit, mindent kedvelsz benne. De addig nem tudod kedvelni, amíg nem hagyja, hogy megismerjék őt.
Hiábavaló és keserves dolog olyasmivel foglalkozni, amit mi nem csinálhatunk.
Mindenki követ el hibát az életben. Ez elkerülhetetlen. De venni kell egy mély lélegzetet, kihúzni magunkat, és továbblépni.