Idézetek az elfogadásról
Ahhoz, hogy valaki sikeresnek érezze magát, az kell, hogy képes legyen kezelni a veszteségeket, illetve a korlátokat, és azokat be tudja illeszteni a maga életébe.
Senki sincs rosszul összeszerelve, mivel nincs se rossz, se jó magában a létezés módjában.
Soha ne nézz le senkit, hacsak nem segítesz neki.
Senki sem tökéletes. Ne tegyünk úgy, mintha azok lennénk, és ne féljünk attól, hogy nem vagyunk tökéletesek! Ne aggassunk címkéket az emberekre, és ne tegyünk úgy, mintha nem volnánk mind ugyanolyanok! Tartsuk észben, hogy hibázni emberi dolog, és tanuljunk minden hibánkból, hogy ugyanazt már ne kövessük el még egyszer.
Amikor úgy tűnik, hogy valaki kivétel a szabály alól, gyakran inkább maga a szabály téves, nem pedig ő a kivétel.
Mint elátkozott királyfi Túl az Óperencián, Él magában falujában Pató Pál úr mogorván. Be más lenne itt az élet, Ha egy ifjú feleség... Közbevágott Pató Pál úr: "Ej, ráérünk arra még!"
Ha helytelenítjük is valaki viselkedését, ez még nem mentesít attól, hogy azért ne szeressünk bele.
A 21. századra is maradtak tabutémák, előítéletek, és ez nem jó. Ha mondjuk valahol Franciaországban egy kis faluban két-három párizsi család házat akar vásárolni, akkor biztos sokan lesznek, akiknek ez nem fog tetszeni, egyszerűen azért, mert attól félnek, hogy ezek a családok a különbözőségükkel, az eltérő életmódjukkal felforgatják majd az ő életüket is. Az "átlagember" alapvetően azt szeretné, hogy minden maradjon változatlan, úgy, ahogy most van. És csak a képzettebb, nyitottabb kisebbség kíváncsi a máshonnan érkezőkre, az idegenekre. Mostanában különösen aktuális lett ez a kérdés a messzi kontinensekről érkező menekültek miatt. Azt gondolom, hogy ha mindenáron ragaszkodunk a politikai korrektséghez, és nem merjük bevallani a félelmeinket, akkor nehezen fogunk megoldást találni a felmerülő problémákra.
Rendkívül befogadó és liberális vagyok, mindenki éljen úgy, ahogy akar. Például én is.
Az emberek sokfélék, a megoldások is sokfélék.
Miközben az egész világnak igyekszel megfelelni, hogy mindenkitől dicséretet kapj, elveszíted a saját tartásodat.
Tulajdonságaid nem a bűneidet jelentik.
Ha kopogtatsz egy ajtón, és elutasítanak, az a dolgod, hogy lerázd a port a sarudról és továbbmenj; ne is próbáld rugdosni azt az ajtót. Te megtetted a kötelességed.
A dolgok néha egyre jobban alakulnak, néha egyre rosszabbul, de végső soron minden a javunkra válik.
Manapság a tolerancia zászlaja alatt egyen-emberek masíroznak, akik mind a tévé és az internet sugározta képhez akarnak hasonlítani és ahhoz mérnek másokat Is. Éljen a sokféleség, de azért mindennek van határa. Mégpedig elég szűk, média és oktatás szabta határa, ami Magyarországon még inkább szűkül. Éppen ezért egyre kisebb mértékű másság egyre könnyebben szúr szemet.
Facebook
Pinterest