Idézetek az elfogadásról
Maga mindent megpróbál majd megadni neki. De van, amikor ez a szándék kevés, mert a másik nem tanulta meg elfogadni mindezt.
Mostanában én is sokat gondolkodom az elengedésen. És arra jöttem rá, hogy nem is az okoz nehézséget, hogy valaki eltűnik a szemünk elől, hanem az, hogy visszavonhatatlanul véget ér egy beszélgetés. Végérvényesen.
Engedd meg a párodnak, hogy önmaga legyen. És engedd meg magadnak is.
A tökéletességhez az ér a legközelebb, aki belátja a saját korlátait.
Ha az ember beengedi az idegent, a másságot, ha annyira nyitott, mint azok a kedves emberek, akik rendre barátjuknak, néha testvérüknek fogadják a harmadik és negyedik világban, az átéltek visszavonhatatlanul módosítják a lelket.
A hozzáállás fontosabb, mint a tény, ugyanis azon tudsz változtatni. Élj meg hát minden pillanatot! A jókat élvezd, a rosszakról pedig tudd, hogy elmúlik. Amin tudsz változtass, amin nem, azt fogadd el.
A tolerancia tulajdonképpen csak múló érzület lehet: elismeréshez kell vezetnie. Megtűrni annyit jelent, mint megsérteni.
Akkor igaz a szerelem, ha a leggyengébb pillanatában is elfogadjuk a társunkat. Csak ez lehet a boldogság forrása.
A múlton már nem tudunk változtatni, pozitívan kell a jövőhöz hozzáállni, mert azon még alakíthatunk.
Társadalmunk mellőzött emberei sokat elárulnak arról, kik is vagyunk valójában.
A tolerancia fogalmának meg se kellett volna születnie. Ha jó szándékkal és kíváncsisággal fordulsz a másik felé, ami szerintem az élet alapja, akkor nincs külön arra szükség, hogy toleráld.
Nem lehet (...) haragudni olyan emberektől eredő sértések miatt, akinek ezek a sértések a természetükben gyökereznek.
A tisztelet nem alárendelés. Ha maga a teremtő Isten tisztel bennünket, mint szabad akarattal rendelkező lényeket, akkor ennyit nektek se legyen kínos megtenni.
Értelmetlen megváltoztatni azt, amit nem tudunk.
A világ legnehezebb dolga önmagunkat elfogadni.
Facebook
Pinterest