Idézetek az elfogadásról
Sok baj származik a Földön abból, hogy megmondják az embereknek, mit gondoljanak, ők pedig el is fogadják ezt.
Nem bánom, ha veszítünk, de nem lehetek én az, aki feladja! Ha van oka a vereségemnek, az egyszerűen az, hogy még nem voltam elég erős.
Annyira semmi nem fontos, hogy (...) karmolódjak, vagy én karmoljak mást.
Jobban tesszük, ha az életben hozzászokunk a veszteségekhez. Így sok szomorúságtól kímélhetjük meg magunkat.
Bölcs asszony az, aki el tudja fogadni, amit Isten ad neki.
Egy jó stratéga az új helyzethez igazítja a taktikáját, mint ahogy a jó tengerész is kurtít a vitorlán, ha erősödik a szél.
Emberből lenni azt jelenti, hogy elfogadom: én is meg fogok halni.
Hagynod kell megélned magadnak a saját válságaidat. Valószínűleg ez a kulcsa a nem válságoknak. Hogy megéled, amikor szar vagy, amikor szétesel.
Nézd a szívemet, sima és hideg, De egyetlenegy szóért megosztom veled. Szemtől-szembe mondjad, mindent megtehetsz, Olyannak és úgy fogadj el, ahogy én teszem!
Az van, ami van, és semmi értelme a múlton rágódni vagy azon, hogy mi lett volna, ha.
Ha az ember kiáll a kirakatba, ne csodálkozzon, ha ruhákat aggatnak rá.
A bölcs ember belátja, vannak határok és elfogadja, amikor nincs tovább.
Aki szereti az esőt, szeresse a sarat is!
Amikor már tudjuk hogy végleg vesztettünk akkor győztük le a hamis tudatot és ezért mondhatjuk felszegett fővel hogy végre igazat szóltunk és nem hazudtunk.
Az ember a legjobb barátait igyekszik az összes nyavalyájával együtt elfogadni, hiszen ezért vagyunk a legjobb barátok.