Idézetek az életről
Bármilyen szomorú, mégis gyönyörűség ebben az érthetetlen világban élni.
Okosabban kéne élni, annyit mondhatok, Nem az a bolond, ki megbámul egy csillagot.
Létezni nem más, mint állandóan születni, növekedni, visszafejlődni és elpusztulni, kisebb vagy nagyobb lassúsággal vagy gyorsasággal.
A legszebb dolog, ami embernek osztályrészül juthat, az élet misztériuma.
Az élet tisztelete által lelki kapcsolatba lépünk a világgal.
Az ember kivételével minden állat tudja, hogy a legfontosabb dolgunk az életben élvezni azt.
Az emberi élet olyan, mint egy szálló űrrakéta a világegyetemben. Magad vagy a rakéta csúcsán az űrhajóst szállító kabin. De a kabinban - benned - az idő úgy telik, ahogyan te érzed. Ahogy akarod. Ha igazán figyelsz, szinte egy helyben áll. Van idő megcsinálni a dolgokat. Minden, amire adunk magunknak időt, megvalósul. Bennünk.
Mindentudó bőröm mindent megért: a nyár hevét, a tél havát, a nappalt és az éjszakát. Megértek én már mindent: életet-halált.
E forgandó világban élő forgóajtó vagy, kit bűvészként hajt egy óriási hajtó, s akin ki-bejár folyton élet és halál.
Minden, ami történik velünk, tanulságot hordoz magában, amely gazdagíthatja életünket.
Mi magunk írjuk életünk könyvét. A sorsunkat nem annyira a csillagok, hanem gondolataink, döntéseink, cselekedeteink befolyásolják.
Az élet egy vidámpark, és nem gondolunk a nyitvatartási órák utáni időre.
A halálbüntetéssel társadalmunk az emberi élet szentségét ismeri el.
Ne engedd a madarakat félni, a hűséget hóban elvetélni, az álmokat este megalázni, almafákat áprilisban fázni, a perceket ne engedd megállni, ablakokat örökre bezárni, csillagfényű éjszakákra lőni, ösvényeket indákkal benőni.
Légy szerelmes a saját életedbe!